Kelendő külföldi részvények

A Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvények iránti érdeklődés süllyedésével párhuzamosan fokozatosan nő a külföldi részvények forgalma Magyarországon. A tőzsdén kívüli (OTC-) piacon lebonyolított tranzakciókról beszámoló brókercégek jelentései alapján szeptember eleje óta a külföldi részvények átlagos heti forgalma meghaladta az egymilliárd forintot.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közzétett összesítésekből az is kiderül, hogy a magyar befektetők ősszel eddig mintegy 120 különböző külföldi részvénnyel üzleteltek. A papírok döntő része nyugat-európai kibocsátókhoz kötődik, de jelentős hányadot képviselnek az amerikai részvények is, sőt, néhány millió forintos tételekben japán részvényeket is adtak-vettek.
A külföldi papírokat vásárló tőzsdézők között valószínűleg kisebbségbe szorulnak a hosszabb távra befektetők. A legnépszerűbb részvényeknek ugyanis jellemzően azok bizonyultak, melyek árfolyama az utóbbi hónapokban viszonylag erőteljesen ingadozott, vagyis rövid távon is jelentős profitot (rossz esetben veszteséget) lehetett velük elérni.
A legnagyobb tételeket egy észak-amerikai kommunikációs termékeket gyártó cég, a Qualcomm részvényeivel kötötték, ezeknek átlagos forgalma az utóbbi három hónapban megközelítette a heti félmilliárd forintot. A brókercégek adatainak összesítéséből azonban valószínűnek látszik, hogy a magyar Qualcomm-piacot lényegében egy nagybefektető uralta.
Sokkal többen üzletelnek viszont a forgalmi rangsor alsóbb helyein lévő részvényekkel. Az internetes infrastruktúra piacán érdekelt -- ugyancsak amerikai -- Juniper Networks, a távközlési berendezéseket gyártó brit Marconi, valamint a finn mobilgyártó, a Nokia átlagos heti forgalma 100 millió forint körül mozgott.
Viszonylag jelentős érdeklődés mutatkozott még a Deutsche Telekom, a Yahoo! és a főként adathálózatok kiépítésével foglalkozó amerikai Cisco papírjai iránt. Az utóbbi hónapokban meglehetősen volatilissé váló olajtársaságok részvényei ugyancsak felkeltették néhány befektető figyelmét, elsősorban a BP, a TotalFina és a Shell papírjaira születtek kötések az OTC-piacon.
A nyár eleji devizaliberalizáció nyomán a magyar befektetők már közvetlenül külföldi brókercégeken keresztül is intézhetik üzleteiket, amelyek a PSZÁF kimutatásában nem jelennek meg. Ezzel a lehetőséggel egyelőre azonban többnyire csak az intézményi befektetők -- főként a nemzetközi részvényalapok -- élnek.
A nemzetközi részvényalapokban jelenleg mintegy 23 milliárd forintnyi vagyon van, ennek azonban csak körülbelül 70 százalékát fektetik ténylegesen külföldi részvényekbe. Az alapok ráadásul jellemzően hosszabb távon tartják papírjaikat, mint a magánbefektetők, így relatíve alacsonyabb forgalmat generálnak. Kisebb arányban találhatók külföldi részvények a nyugdíjpénztárak és a biztosítók portfólióiban is.