A kutatók a magyar, cseh, lengyel, horvát és észt kereskedelmi bankszektort vették górcső alá. Az RZB a térség nagybankjai közül az észt Hansabank, a magyar OTP, a lengyel Pekao, BRE és a cseh Ceská Sporitelna részvényeit találta alulértékeltnek. A Hansabank mellett a legkiválóbbnak az OTP-t találták.
Közép-Európa bankjai több ok miatt is kiváló befektetési lehetőségnek számítanak. Jelentős növekedésre van kilátás, a térség ugyanis alulbankosított más feltörekvő piacokhoz és az Európai Unióhoz képest.
A bankok fejlődését jelentősen befolyásolhatja, hogy a stratégiai befektető (ha van ilyen) tekintettel van-e a kisrészvényesekre. Az elemzés a lengyel Bank Slaskit említi rossz példaként. Egy másik, a gyarapodást ösztönző elem lehet a menedzsment részvényopciója. E gyakorlat a helyi "nagyok" között ma a Pekao, a BRE, az OTP, a Hansabank, illetve a cseh Komercní Banka esetében létezik és hamarosan bevezetik a Ceská Sporitelnánál is.
Az elemzők szerint a következő 5 évben akár évi 20-30 százalékos növekedés is könnyen elképzelhető a térség lakossági hitelállományánál, ezen belül is elsősorban a jelzálogkölcsönöknél. A példa Portugália lehet, ahol a 90-es években a lakossági kölcsönállomány a GDP 10 százalékáról közel 55 százalékára futott fel.
A bővülés motorja, hogy a bankok új piacot keresnek az élesedő (a kamatmarzsokat leszorító) vállalati verseny miatt. A gazdasági növekedés miatt a lakosság nagyobb része mer adósságokat felhalmozni. Harmadsorban kialakult a felfutást segítő szabályozó- és intézményi rendszer.
A régióban ma Lengyelországban 25 százalék, itthon és Csehországban 13-14 százalék a lakossági hitelek aránya az összes kölcsön állományán belül. A szigorú lengyel szabályozók és magas kamatok miatt azonban utóbbi két államban -- ahol a volt monopolhelyzetű bankok, a Ceská Sporitelna és az OTP a piacvezetők -- és a Baltikumban jelenleg gyorsabb a felfutás.
Az RZB a díj és jutalékok arányának további felfutását -- a jövedelemtermelő képesség "fájdalommentes" átalakulását -- várja a bankok bevételeinél. Ez párhuzamos a bankkártyák és automaták (ATM-ek) számának gyarapodásával (utóbbiak száma ma 10--25 darab százezer lakosra vetítve a térségben, szemben az EU-országok 42--58 darabos átlagával). A díjak, jutalékok bevezetése nem rettenti el az ügyfeleket, ha azok mértéke nem radikális, s cserébe jobb szolgáltatáshoz is jut -- vélték az elemzők.
A kamatszint csökkenése -- az e trendnek ellenálló Lengyelország kivételével -- a pénzügyi szolgáltatások kiszélesítésére, biztosítás, jelzálog-hitelezés, lakástakarék, lízing, nyugdíjpénztár bevezetésére késztette a társaságokat Közép-Európában. A keresztértékesítés csökkenti a költségeket is.
Az OTP adózás előtti konszolidált nyereségének ötöde -- például -- már csoporttagjaitól származik. A Hansabank kiszélesített szolgáltatásait sikeresen "exportálta" a szomszédos balti államokba is. Az elemzők szerint azonban ma még mindkét banknál hiányzik a keresztértékesítés rendszeres monitorozását lehetővé tevő informatikai rendszer. A cseh és lengyel bankok egyelőre jóval kevésbé tudták kihasználni a keresztértékesítési lehetőségeket.
Az alternatív értékesítési csatornákat tekintve a Hansabank -- az 1,4 millió lakosra jutó 286 ezer internetes banki ügyfelével -- messze megelőzi a többi pénzintézetet a térségben. Magyarországon és Csehországban viszont csak 1 százaléknyi a világhálón bankolók aránya, ami messze van a jövedelmezőségi határtól.
Ami a telefonos bankolást illeti, az OTP közel 350 ezer ügyfelénél csak a Ceská Sporitelna 450 ezres állománya nagyobb létszám szerint. Ha viszont az elektronikus csatornákat használók arányát vizsgáljuk az összes ügyfélhez képest, akkor a vezető magyar bank (a maga 15 százalékával) csak a BRE, a Hansabank, a Slaski, a Sporitelna, a BZ-WBK után következik.