Konszenzus várható a mai OPEC-ülésen

A világpiacon mértékadó brent nyersolaj februári barrelenkénti jegyzési ára csütörtök délelőtt rövid idő alatt másfél dollárt meghaladóan - 21 dollár közelébe - nőtt Londonban. A másik meghatározó tőzsdéről, New Yorkból is hasonló mérvű drágulást jeleztek egy nappal korábban azon várakozások nyomán, miszerint az OPEC mai kairói rendkívüli miniszteri értekezletén életbe léptetik és legalább hat hónapig érvényben hagyják a napi kitermelési összkvóta - novemberben feltételesen elhatározott - 1,5 millió barreles csökkentését. Ezzel 6,5 százalékkal szűkülne az OPEC kínálata, az évtizedes árcsúcsokat gerjesztő 1999. évi mélypont alá apadva. (A kartell az év eleje óta ugyanis már háromszor, összesen 3,5 millió barrellel csökkentette napi összkvótáját, így az a tervezett újabb leszállítással 21,7 millió közelébe süllyedne.)

A fenti várakozásokat erősítették Ali Naimi, a kartell és egyben a világ vezető olajtermelője, Szaúd-Arábia szakminiszterének sajtónyilatkozatai, valamint az elemzői vélemények is. Ez utóbbiak szerint a döntően az olajjövedelmektől függő OPEC-országok nem engedhetik meg, hogy a világpiaci nyersolajárak újra 10 dollár közelébe süllyedjenek, ezért lépéskényszerben vannak. A független olajexportőrök számára, tudniillik, nem olyan sürgős piacaik korlátozása, ezért azzal mindenképp megvárják az OPEC végleges döntését.

Ám a mostani világgazdasági helyzetben az olajpiacok is jóval labilisabbak. Elég néhány óvatosabb nyilatkozat a kairói csúcs résztvevőinek szájából, hogy máris irányt váltsanak az árak. Tegnap délelőtt a New York-i elektronikus kereskedelemben már 95 centtel esett a nyersolaj ellenértéke, és később Londonban is lejtőre csúsztak a határidős jegyzések a gyors galoppot követően. Az iráni olajminiszter egyik mondatában ugyanis 1,5 millió barrelnél kisebb csökkentést is lehetségesnek vélt, mivel a kartellel együtműködő független exportőrök (Oroszország, Norvégia, Mexikó, Omán és Angola) összesen csak 462 500 barreles visszafogást ígértek a kért 500 ezer helyett. Az egyesült arab emírségekbeli szakminiszter pedig az új kvóták féléves befagyasztásának bizonyosságát vonta kétségbe.)

Ám ma már bizonyosan vége szakad a kétségeknek, az árak tegnapi újabb lendületvesztése is meggyorsíthatja a szaúdiak által beharangozott konszenzus létrejöttét. Ezért nagy valószínűséggel további drágulásra lehet számítani az olajpiacokon.

A galoppot azonban mérsékelhetik a felduzzadt felhasználói készletek és a gyenge keresleti prognózisok. A piackorlátozói elszántság is várhatóan gyengül idővel. Főleg Oroszország exportvisszafogásának tartóssága kétséges, amint véget ér a belső fogyasztás idényjellegű fellendülése. A kivitel növelésére irányuló orosz törekvéseket erősítheti, hogy a helyi kiszállítási kapacitások jelentősen bővültek az idén. (Az új balti csővezetékrendszer végállomását, a primorszki olajterminált épp tegnap nyitották meg hivatalosan a Finn-öböl partján, amely révén 8 százalékkal nő a világ második legnagyobb olajszállítójának exportkapacitása.)

Emellett az OPEC kvótafegyelme is felettébb kétséges. A kvótarendszerben részt vevő tagországok még novemberben is közel napi félmillió barrellel túllépték a hivatalos keretüket, pedig akkor számukra sokkal fenyegetőbb közelségben volt egy feltarthatatlan árerózió réme. (Igaz, szeptemberben még az egymillió barrelt is jóval meghaladta a túltermelés.) Így még az OPEC-en belül is csak azt remélik, hogy az árak 22 dollár, a kartell által célba vett sáv alsó határa fölé nőnek. Ezt az év első nyolc hónapjában tartósan sikerült elérniük, ám azóta jelentősen az alá süllyedt az OPEC-olajok jelzőára. Még szerdán is csak 18,18 dollárt ért el, novemberben pedig átlagosan csak 17,6 dollár körül mozgott.