Módosított tőkepiaci törvényjavaslat

Lényeges változtatást jelent, hogy nem iktatják törvénybe a részvénytársasággá alakuló Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 10 százalékos tulajdonszerzési korlátját. Ehelyett a befolyás különböző mértékig történő megszerzéséhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF) kell előzetesen engedélyt kérni, első alkalommal az ötszázalékos küszöb átlépéséhez. A tőzsdében való befolyásszerzés így nem igényel majd jogszabály-módosítást.

Számos pontosító rendelkezést hagytak jóvá az értékpapírok előállítását és forgalomba hozatalát érintő részeknél. Részletesen ki lesz fejtve a bennfentes személy fogalma is. A portfóliókezelést a döntés és a végrehajtás szintjén is egyértelműen el kell választani az egyéb üzleti tevékenységtől. Számos garanciális elem került be az unióban is forgalmazható európai befektetési alap szabályozásába.

A PSZÁF külföldi felügyeleti hatósággal kötött megállapodása alapján a külföldi normákban - jogszabályokban vagy szabályzatokban - meghatározott előírások megsértése esetén is alkalmazhat intézkedéseket és szankciókat.
A tőkepiaci törvény zárószavazására 2001. november 18-án kerül sor. Valószínű azonban, hogy az ellenzék nem szavazza meg a pénzügyi felügyeleti rendelkezés létrehozását célzó - kétharmados többséget igénylő - javaslatot, mert álláspontjuk szerint az indokolatlan mértékben lazítja a jogalkotási rendszert. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint erre azért lenne szükség, mert a tőkepiac gyors innovációját és az így keletkező kockázatokat a PSZÁF a törvényes keretek között a jogalkotásnál sokkal gyorsabban tudná kezelni.

Varga szólt arról is, hogy megítélése szerint a BÉT-nek előbb-utóbb "valamilyen európai tőzsdeszövetséghez kell csatlakoznia". Ez lényegesen más megfogalmazás, mint a budapesti, a varsói és a prágai tőzsde egyesülését szorgalmazó - szakmai körökben élénken vitatott - korábbi miniszteri nyilatkozat.