Hernádi Zsolt Mol-elnök szerint nincs cégénél jobb kérője a PKN-nek

- Milyen szerepet töltenek be a Mol hosszú távú stratégiájában a lengyel olajtársaságok, s mikorra térülhetnek meg az esetleges sikeres akvizíciók?

- A regionális olajipar jövője és azon veszély, amelyet a keleti, illetve nyugati érdekeltségek betörése Közép- és Kelet-Európába jelent, mind Lengyel-, mind Magyarország számára nagy fontossággal bír. A térség jellegzetessége, hogy csakis konszolidáció keretén belül tudnak versenyre szállni a régióbeli olajtársaságok a keletről, illetve nyugatról érkező versenytársakkal. Ezért egyenlők egyesülésének szánjuk a PKN-megállapodást, nem felvásárlásnak. A szaknyelven dual listed companynak (DLC) nevezett egyenlők közötti egyesülés nem jelent jogi összeolvadást. Mind a két vállalat megmarad önálló jogi személyként, s továbbra is jegyzik majd őket a varsói, illetve a budapesti tőzsdén. De olyan együttműködési szerződést kötnek, ami lehetővé teszi az anyagi és tárgyi eszközeik közös használatát, így a terhek, a felelősség és a haszon is közössé válik. A felajánlott részvénycsere is elsődlegesen azt a funkciót szolgálja, hogy nagyobb védelmet nyújtson egy esetleges harmadik fél által kezdeményezett nem barátságos felvásárlástól.
Amennyiben sikeresek lesznek a tárgyalások a PKN Orlennel, az nemcsak az olajipar, hanem a petrolkémiai terület számára is megnyitja az együttműködés lehetőségét mind rövid, mind hosszú távon.

- Ha az első számú cél nem az ellenséges felvásárlási kísérletekkel szembeni ellenálló képesség fokozása, akkor a Mol miért zárkózik el attól, hogy inkább az OMV-vel lépjen stratégiai szövetségre? Emlékezetes, hogy az OMV elnöke az osztrák és a magyar cég esetleges kereszttulajdonlását ugyanazzal a céllal szorgalmazta, mint amivel most a Mol lengyel partnerénél érvel.

- A Mol regionális stratégiájában megfogalmazta azon szándékát, hogy vezető szerepet vállaljon a régió olajipari konszolidációjában a részvényesi érték növelése érdekében. Ennek első lépéseként létesítettünk tavaly stratégiai partnerséget a szlovákiai Slovnafttal, e kapcsolat már az idén jelentős költségoptimalizálást jelentett. A Mol-Slovnaft partnerség sikere azonban nemcsak abból fakad, hogy a Mol jelentős ipari tapasztalatokkal rendelkezik, hanem abból is, hogy belülről ismerjük a térséget, és ezért rendkívül gyorsan közös hangnemet tudtunk kialakítani. Ennek segítségével rendkívül szoros kapcsolatot teremthettünk. Amikor figyelmünk Lengyelországra irányult, mint a régió legnagyobb növekedési potenciállal bíró piacára, tapasztalataink és hasonló hátterünk rendkívül fontosnak bizonyultak a PKN Orlennel való tárgyalások során is, hiszen a két társaság nem csupán hasonló méretű, hanem hasonló szerepet is tölt be országában. Habár pillanatnyilag a Mol elsődlegesen a lengyelországi piacra összpontosít, folyamatosan figyeljük a térség olajiparát és a privatizációs folyamatokat, és kapcsolatot tartunk a térség vezető olajipari társaságaival, beleértve az OMV-t is. Ennek legjobb példája az Unipetrol privatizációja Csehországban, ahol egy Mol-TVK-OMV konzorcium jött létre a legkedvezőbb ajánlat megtétele érdekében. A Mol üzleti döntéseiben mindig a részvényesek legjobb érdekeit tartja szem előtt.

- A PKN eladásáról szóló varsói döntés elhúzódásában állítólag szerepet játszik a Mol gázüzletének tetemes vesztesége. A Mol többször úgy nyilatkozott, hogy 2001 végéig várhatóan megszületik a bejelentés a gázüzlet helyzetének rendezéséről, ami az 51 százalék eladását jelentheti.

- Nincs közvetlen összefüggés a gázüzletág eladása, illetve a PKN Orlen megvétele között. A lengyel üzlet megvalósításához a Mol a gázüzlettől függetlenül biztosította a pénzügyi hátteret. Társaságunk a megfelelő saját, valamint banki pénzforrásokkal rendelkezik. Továbbra is hangsúlyozzuk: nem azért adja el a Mol a gázüzletágat, hogy megszabaduljon veszteségeitől, hanem stratégiai okokból. Az üzletág értékét ugyanis nem a mai veszteség, hanem a következő 10-15 év lehetőségei határozzák meg, és számításaink szerint az olajüzletág sokkal nagyobb növekedési lehetőségeket kínál.

- Milyen érveket hoztak fel a tárgyalásokon: milyen előnyei származnának a lengyel félnek a két konszern fúziójából?

- A Mol, a Slovnaft és a PKN földrajzi közelsége egyedi lehetőséget kínál jelentős bevétel- és költségszinergiák, illetve közös befektetések és fejlesztések létrejöttére, ami a legerősebb regionális olajcsoport megteremtését teszi lehetővé. A PKN-nek az egyenlők egyesülését kínáltuk fel, mely lehetővé teszi az anyagi és tárgyi eszközök közös használatát, így a terhek, a felelősség és a haszon is közössé válik. A petrolkémiai oldalon a TVK ma Kelet-Közép-Európa vezető vállalata, mely a Slovnaft, illetve a PKN petrolkémiai területével együttműködve erős, hosszú távon versenyképes üzleti blokkot képezhet. A három cég együtt már nyugat-európai mércével mérve is jelentősnek minősülne. Hiszünk abban, hogy a Slovnafttal és TVK-val együtt mi kínáljuk a PKN Orlen számára a legelőnyösebb szinergikus és együttműködési feltételeket, és ez véleményünk szerint minden részvényes támogatását elnyeri. A lengyel-magyar barátság hosszú múltra tekint vissza - már évszázadokkal ezelőtt megteremtettük egymás között a vámuniót, a lényegében egységes pénznemet, volt közös kül-, védelmi politikánk. Ha ez utóbbi nem is bizonyult mindig a legsikeresebbnek, de arra alkalmas volt, hogy évszázadok során ellen tudtunk állni a Nyugat bekebelezésére irányuló keleti expanziónak. Ezért joggal állíthatjuk, hogy a szintén ezeréves múltra visszatekintő magyar-lengyel barátság az Európai Unió eszmei előképének is tekinthető. Országaink ennek köszönhetően a múltban nemcsak megtartói, védelmezői voltak az európai kultúrának, de egyben fontos kultúraközvetítő szerepet is vállaltak kelet és dél felé.

- Fenntartják-e a gdanski kőolaj-finomítóra vonatkozó ajánlatot a PKN-döntéstől függetlenül?

- A Mol ajánlata eredetileg az év végéig szólt, de továbbra is érdeklődéssel tekintünk a gdanski finomító felé. Amennyiben megszakadnának az exkluzív tárgyalások a brit Rotch Energyvel, érdekeltek lennénk felújítani a tárgyalásokat.

Hernádi Zsolt, a Mol Rt. elnök-vezérigazgatója továbbra is biztos benne, hogy a magyar cég által kínált egyenlők egyesülése a legjobb alternatíva a PKN Orlen számára. A legnagyobb lengyel olajtársaság eladásáról szóló döntéstől függetlenül a Mol ajánlatának hivatalos lejárta után is fenntartja érdeklődését a gdanski finomító iránt. VG-interjú-->