Nyomott nyersanyagárak

Az amerikai Goldman Sachs nyersanyagindex - 31 százalékkal esve - 169,15-re süllyedt az elmúlt évben. Ilyen erős esésre még nem volt példa az 1970 óta számított áruindex történetében, amelyben a legnagyobb súllyal az energiahordozók szerepelnek.

Ebben oroszlánrészük volt a New York-i földgázáraknak, amelyek a tavaly év végi rekordmagasságból 74 százalékkal zuhantak, és a felduzzadt helyi készletek nyomán szeptemberben már két és fél éves mélyponton landoltak.
Alig két hónappal később hasonló mélységet értek a nyersolajárak is, elsősorban a globális kereslet gyengülése miatt. Abban, hogy az elmúlt negyedévben elmaradt az olaj iránti szükséglet idényjellegű felerősödése, sőt, merőben szokatlan módon még csökkent is, döntő szerepet játszottak az USA-t ért szeptemberi terrortámadások, amelyek nyomán többek között jelentősen visszaesett a kereskedelmi légi forgalom, leapasztva a világ kerozinigényét. A nyersolajárak ugyan azóta közel 20 százalékkal szilárdultak a fő olajexportőrök kínálatkorlátozó tervei nyomán, és jelenleg barrelenként 20 dollár körül ingadoznak, ám ezzel együtt lényegesen, a londoni brent esetében például csaknem 17 százalékkal, elmaradnak 2001. évi nyitószintjüktől. Ilyen mérvű éves csökkenés nem volt 1998 óta, amikor a világpiaci árak 10 dollár körüli szintre estek az ázsiai pénzügyi válság és az OPEC-termelés növelése következményeként. Miután a világkereslet várhatóan az idén is csak kismértékben emelkedik, sőt az első hónapokban (hacsak nem lesz túl kemény tél az északi félteke fő fogyasztóinál) akár csökkenhet is a múlt évihez képest, az elemzők az első félévi markáns kínálat-visszafogási program életbelépése ellenére nem számítanak nagyobb mérvű drágulásra. Egy amerikai szakértő szerint a nyersolaj barrelenkénti ára csak akkor emelkedhet újra 25 dollár fölé, ha az USA katonai akciót kezdene Bagdad ellen, és az iraki olaj eltűnne a világpiacról, amire egyelőre kevés az esély.

A színesfémpiacokon is erősen érződik a fő felhasználó országok építő- és feldolgozóiparában mutatkozó megtorpanás kedvezőtlen hatása. A visszaeső kereslet miatt főleg a réz tőzsdei készletei duzzadtak látványosan, közel másfél évtizedes mélypontra nyomva a vörös fém világpiaci árait. Így a bejelentett termeléskorlátozások ellenére az év közepéig megmaradhat a túlkínálat, 1500 dollár alatt tartva a tonnánkénti árakat. Hasonló mondható el az alumíniumról is, ahol a jelenlegi, 1300 dollár közeli mélyponton tartósulhat az árszint. Mindkét meghatározó színesfém piacán jelenleg csak jövőre számítanak markáns fordulatra. A tavaly 30 éves mélyponton landolt horgany esetében viszont ez akár másfél évet is várathat magára. Egyedül a nikkelárak emelkedhetnek már a közeljövőben, amelynek készletei már most is szűkülnek.

A nemesfémek közül az arany átlagára hat év óta először nőhet az idén, miután várhatóan erősödik értékmegőrző szerepe a nemzetközi gazdaság labilisabbá válása és az inflációs várakozások nyomán. Az arany troy unciánkénti átlagára 283 dollárt érhet el a Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint, ami 4 százalékos emelkedés lenne. Ám még így is jóval elmarad a 291 dolláros ötéves átlagtól. A múlt évi 13 százalékos csökkenés után ugyanakkor csak alig szilárdulhat - 2 centtel- az ezüst troy unciánkénti ára, 4,40 dollárra. Elsősorban a fotófilmipar megcsappant kereslete miatt tavaly novemberben nyolcéves mélyponton, 4 dollár közelében landoltak az ezüstjegyzések.

A platina és a palládium troy unciánkénti átlagára viszont valószínűleg csökken a tavalyi szinthez képest. Főleg az utóbbié, amelyet a tavalyinál mintegy 37 százalékkal kisebbre - 375 dollárra -jósolnak. Az elmúlt év során ugyanis a palládium kereslete ötéves mélypontra szűkült, amelyet a kínálat immár közel tíz százalékkal meghaladt. A palládium ára a múlt év elején még 1200 dollár feletti abszolút rekordmagasságot ért el, emiatt a fő felhasználók, az autókatalizátor-gyártók kezdtek áttérni a hasonló tulajdonságokkal rendelkező, és egészen júliusig olcsóbb platinára. Ez és a feljavult orosz kínálat tartós lejtőre taszította a palládiumárakat, amelyek esését felgyorsította az autóipari recesszió. Így azok ősszel már 400 dollár alá süllyedtek. A platina globális kereslete viszont tavaly 6,5 százalékkal felülmúlta a kínálatot. A katalizátorgyártók vásárlásai ugyanis jobban erősödtek, mint ahogy az ékszeriparé gyengült. Ennek ellenére az általános gazdasági feltételek romlását a platinapiac is megérezte, az árak az év során mintegy 200 dollárral gyengültek az év eleji, közel 650 dolláros csúcshoz képest. Miután a globális gazdasági helyzetben az idei első fél évben sem várható lényeges javulás, ezért a platinaárak idei átlagszintje várhatóan 85 dollárral elmarad a tavalyi 531 dollártól.

Az agrárnyersanyagok közül ugyanakkor az idén több is drágulhat, köztük egyes gabonafélék és a kakaó. Az amerikai búzaárak már tavaly novemberben közel két és fél éves magasságot értek el a gyengébb aratási eredmények és a csökkenő világkészletek, valamint az erősödő export nyomán. Később ugyan visszavettek a lendületükből az idei terméskilátások javulásával, ám így is több mint 3 százalékkal magasodtak a 2000. évi zárószint fölé. Kakaóból a folyó gazdasági évben is termelési hiány várható, ezért a világfeleslegek tovább apadhatnak, szilárdítva az árakat.

A 2001-ben mintegy 30-40 százalékkal zsugorodó kávéárak azonban várhatóan az idén sem fognak magukra találni, hacsak nem károsítja komolyabb fagy a brazíliai ültetvényeket. Egyelőre azonban bő szüret ígérkezik a világ vezető kávétermelőjénél. A világpiacon meghatározó amerikai gyapotárak ennél is jobban, több mint 50 százalékkal estek a múlt évben, és továbbra is túlkínálati nyomás alatt maradhatnak.