Kamatenyhítő hatás

A monetáris tanács tartalékképzésre vonatkozó legutóbbi döntése kisebb meglepetést okozott a piacon. A kötelező tartalék jelenlegi rendszerét (a rátát és a kamatszintet egyaránt) ugyanis 2001 nyarán azzal hirdette meg a jegybank, hogy azon hazánk uniós csatlakozásáig már nem kíván változtatni. A mostani módosítások a bankoktól elvont - tavaly júliusban 45 bázispontra becsült - költséget jelentősen tovább mérsékelték. Időközben ugyanis a piaci kamatszint is leapadt.

Szakértők szerint annak oka, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most mégis módosított a tartalékképzési feltételeken, egyértelműen a kamatszint további csökkentésének igénye. A tapasztalat szerint pedig a pénzintézetek csak igen éles versenyhelyzetben érvényesítik az ügyfelek felé is az ebből adódó kedvezőbb kondíciókat.

A több mint 1800 milliárd forint tartalékköteles állománnyal rendelkező OTP Bank számára a döntés jelentős megtakarítást eredményez majd - tájékoztatta a Világgazdaságot Kovács Attila, a pénzintézet ügyvezető igazgatója. Számításai szerint - jelenlegi pénzpiaci kamatszinttel számolva - a tartalékrátával kapcsolatos döntések összességében az idén 450 millió forinttal csökkentik majd az OTP költségeit, míg jövőre 1,3 milliárd forintos megtakarításra lehet számítani.

Kovács Attila szerint az, hogy ebből a számból ténylegesen mennyi teljesül, az az elkövetkező hónapok kamatváltozásaitól függ. Az igazgató szerint ugyanakkor szinte bizonyos, hogy a bankok az MNB kedvező döntéséből származó többletpénzük egy részét most kamatcsökkentéssel, illetve marzsszűkítéssel visszaadják majd a piacnak.

Munkatársainktól