Acélvédővámokat tervez az EU
A brüsszeli bizottság 15-től 38 százalékig terjedő különvámokkal szeretné meggátolni azt, hogy az USA-ból kiszoruló harmadik országokbeli acéltermékek a jövőben elárasszák az Európai Uniót. Brüsszelben ugyanis azzal számolnak, hogy mintegy 16 millió tonna acél számára keresnek majd új piacokat a fokozott amerikai védőintézkedések miatt. A Handelsblatt értesülése szerint ezért az a célkitűzés, hogy az import ne lépje túl az elmúlt három év második és harmadik negyedévi átlagos beviteli szintjét. Az ezen felüli mennyiséget sújtanák az új büntetővámokkal. Az intézkedések várhatóan még a húsvéti ünnepek előtt hatályba lépnek, és egyelőre 200 napig maradnak érvénybenben.
Az érintett termékkörbe tartoznak majd a meleg széles szalagok, a hidegen hengerelt finomlemezek, az ónozott, a durvalemezek, a rúd- és betonacélok, valamint a rozsdamentes huzalok. Ezek közül Magyarországot elsősorban a meleg széles szalagok piacának korlátozása érintheti, amelyek egyúttal a Dunaferr ellen folyó dömpingeljárás tárgyát is képezik - vélik a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülésnél (MVAE). A Külügyminisztérium illetékeseivel korábban csak annyit közöltek Brüszszelben, hogy a tervezett vámintézkedések érvénye a tagjelölt országokból, így a hazánkból származó acéltermékekre is kiterjed majd, amennyiben túllépik az adott kvótát.
A mostani hír még inkább alátámasztja azt az igényt, hogy a megváltozott piaci feltételek között minél gyorsabban kellene gondoskodni a hazai gyártók hathatós védelméről is. Ennek lehetséges módjairól már egyeztet a Külügyminisztérium és az MVAE.
A világszerte felerősödő piacvédelmi törekvések előzménye, hogy az acélárak tavaly 20 éves mélyponton landoltak, részben az állandósult túlkínálat, részben a visszaesett kereslet miatt. Ez mindenekelőtt a nagy kapacitásfeleslegekkel bíró országok gyártóit sújtotta, közülük is főleg az USA-belieket, amelyek körében folytatódott a csődhullám.
Az OECD szervezésében a múlt év őszétől már több értekezletet tartottak az érdekelt államok részvételével arról, hogy miként lehetne a kapacitásfeleslegeket leépíteni. A 30 százalékig terjedő büntetővámok március eleji washingtoni bevezetése azonban megkérdőjelezheti az önkorlátozási program maradéktalan megvalósítását. Brüszszel például eleve az amerikai vámtervek elejtésétől tette függővé kapacitásai visszafogását. Bush elnök döntését a múlt heti acélcsúcson is erősen bírálták, mondván, hogy ez nem járul hozzá az amerikai és általában a globális acélipar szanálásához.
Az más kérdés, hogy Oroszországban éppen az amerikai piac részbeni lezárása erősítette fel azokat a követeléseket, hogy Moszkva szüntesse meg a számtalan gazdaságtalan kis acélgyártó támogatását. Oroszország tavaly 59 millió tonna acélt exportált, ennek mintegy felét az USA-ba. A helyi vezető acélgyártók ezért most nemcsak a helyi - mintegy évi tízmillió tonnás - gazdaságtalan kapacitás leépítését, hanem megfelelő vámintézkedéseket is kérnek, így az 5 százalékos exportilleték felfüggesztését, illetve vámok kivetését az ukrán és kazah acél importjára.
Az európai, észak- és dél-amerikai, valamint az ausztráliai és új-zélandi cégek februárban kevesebb acélt gyártottak, mint egy évvel azelőtt, ám a globális termelés 1,6 százalékkal, 65,4 millió tonnára nőtt. Ezt elsősorban a kínai termelés 20 százalékos bővülésével magyarázza a Nemzetközi Vas- és Acélintézet (IISI). Kína a világ legnagyobb acélgyártója, ám a belső piaca is hatalmas, így exportőrként csekély szerepet játszik.
Az EU-beli és az amerikai gyártók kínálata viszont már az ötödik hónapja szűkül, ami erősítheti a nevezettek áremelési törekvéseit. Az EU termelése összességében 2,5, a fennmaradó Európáé 8,1 százalékkal csökkent a múlt hónapban. Kontinensünkön belül azonban több ország is növelte kínálatát, beleértve a magyar piacon is érdekelt Szlovákiát és Oroszor-szágot.
VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS
