Aktívan lassú átállás
A devizában lévő államadósság forintban való megújítása miatt az MNB már tavaly bejelentette, visszafogja a három hónapos instrumentum kibocsátási menynyiségét. Az utóbbi időben már csak heti tízmilliárd forintnyi kötvényt értékesített a jegybank.
A jegybank a kötvény szüneteltetésével valójában a kialakult likviditási helyzetre reagál. Az utóbbi időben egyre csökken a bankrendszerben lévő likviditásfelesleg - ez főként az Államadósság Kezelő Központ által megnövelt állampapír-kibocsátások következménye -, így nincs szükség nagymértékű sterilizációra.
A tavaly májusi sávszélesítés óta folyamatosan megszűntek a jegybank passzív intervenciói, amelyekkel forintot pumpált a gazdaságba, és amit később sterilizálnia kellett. Az egész folyamat az MNB aktív oldalra történő átállását jelzi, ami várhatóan az év második felében következik be. A jegybank tehát nem a hitelintézetek számára kínál majd lehetőséget fölös pénzeik befektetésére, a bankok likviditási hiányukat finanszírozhatják az MNB által nyújtott hitelből. Ezt a feladatot hatékony bankközi forintpiac képes lenne ellátni, de a jelenlegi helyzetben szakértők szerint ez azt jelentené, hogy az MNB szerepét átvenné az OTP Bank. Az utóbbi időben ugyanis már csak a legnagyobb magyarországi pénzintézetnek van likviditástöbblete, a többi hitelintézet többé-kevésbé a passzív oldalra került.
A végső átállásra úgy kerülhet sor, hogy az MNB (nem várva meg, amíg nullára csökken a kéthetes betéti állomány) egyszeri kötvénykibocsátással kiszívja a meglévő likviditástöbbletet a piacról. A három hónapos instrumentum szüneteltetése tehát nem az átállást szolgáló intézkedés, hanem inkább a folyamat előrehaladott állapotát jelzi.
Lukács Ádám
