Holnap lesz a rágalmazás vétsége miatt a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) elnöke ellen a Postabank által indított per első tárgyalása. A Postabank (Pb) feljelentése szerint a TEBÉSZ megrágalmazta a bank felső vezetőit, amikor sajtóközleményében állította, hogy "jogsértő magatartásával, bizonyos érdekcsoportoknak különleges előnyöket biztosítva, szándékosan okoz károkat a bank kisrészvényeseinek".

Az ügy előzménye meglehetősen távolba nyúlik vissza.

A Postabank pályázatot tett közzé a névérték öt forintra leszállítása után 13 237 lebélyegzésre, illetve cserére le nem adott, ezért 1999 decemberében érvénytelenné nyilvánított részvény "pótlására". A pályázaton csak a pénzintézet részvényesei tehettek ajánlatot, és előre meghirdették: a legmagasabb áron tett ajánlat a győztes.

A TEBÉSZ azért támadta éles hangon a Pb vezetéségét (akkoriban a bank élén Auth Henrik állt), mert a bírálóbizottság érvénytelennek nyilvánította a legkedvezőbb ajánlatot. Az indoklás szerint azért, mert az ár forgalomból kivont fillért is tartalmaz. A TEBÉSZ ellenvéleményében - többek között - egy adóhivatali, a fillér elméleti (például számlapénz formájában való) létezését megállapító állásfoglalásra hivatkozott.

A szövetség állítása szerint az elutasított ajánlat 15,25 forintot, vagyis 305 százalékos árfolyamot kínált egy papírért. A másik kettőnél az ár tíz, illetve öt forint volt, ami mindössze 100-200 százalékos árfolyamnak felelt meg.

A dolog pikantériája egyébként, hogy a Legfelsőbb Bíróság januári ítélete a Pb-részvényeket (az öt forinttal szemben) 10 621 forintra "értékelte". Ez azonban természetesen csak azoknak a befektetőknek járhat, akik a hitelintézet régebbi (a tőkevesztést megszenvedő) tulajdonosai voltak. A 2000. évi vásárlás tehát semmiképpen sem tartozhat ebbe a kategóriába.

Munkatársunktól