Az OECD-országokban az intézményi befektetők vagyona átlagosan a GDP 107 százaléka, míg jelenleg Magyarországon ez az arány mindössze 12 százalék. A szűkös hazai piac mellett ezért fokozatosan teret nyernek a külföldi befektetések is - hangzott el a Bank & Tőzsde hetilap és a Befektetési Szakértők Magyarországi Egyesületének közös rendezésében tartott konferencián tegnap.

Jelenleg Magyarországon az intézményi befektetőknél mindössze 7,5 százalék a nem hazai kibocsátású értékpapírok aránya. A szakemberek azzal számolnak, hogy elsősorban a kockázatosabb termékek esetében várható az érdeklődés növekedése, mivel a magyar tőzsdén nem valószínű olyan nagy számú és minőségű részvénykibocsátás, ami megfelelő kínálatot teremtene. A várakozások szerint a magyar állampapírok dominanciája is csökkenni fog a külföldi kibocsátásúak javára, hiszen a kis és nyitott magyar gazdaság nem tudja függetleníteni magát a jelentősebb hatású külföldi eseményektől.

Számítások szerint a tőkepiacon befektetett összeg tíz év múlva a GDP jelenlegi 15 százalékáról 50-60-ra nő. Ez egyre kevésbé invesztálható hazai termékekbe, így 2012-re mai értéken számolva mintegy 10-15 milliárd dollárnyi magyar tőke keres majd külföldi lehetőségeket. Természetesen a befektetési magatartásban is változás várható, hiszen a lakosság tőkepiaci befektetéseinél jelenleg nagyobb arányt képviselnek a részvények, mint a kollektív vagyonkezelési formák portfóliójában. A devizaliberalizációval és a tőkepiaci törvény megalkotásával a jogi akadályok nagy része elhárult a külföldi befektetések elől, így a piaci szereplők is készülnek választékuk bemutatására. (FRI)

Munkatársunktól