Csökkenő hazai juhállomány

A napokban tartott 6. merinó-világkonferencia kapcsán Hajduk Péter, a Magyar Juhtenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak egyebek közt elmondta: évente összesen több mint 10-12 milliárd forint értéket termelnek a hazai juhászati vállalkozások, amelyekben az állatállomány 85 százaléka magánkézben van, a többit társas vállalkozók és a szövetkezetek tartják fenn.

Az elmúlt évben egymillió anyajuh volt az országban, amelynek 90 százaléka a merinó fajta. Ezek szaporulata adja a legnagyobb értéket, az élő vágójuhot, bárányt, amely szinte teljes egészében exportra - ezen belül 90 százaléka Olaszországba - kerül. Hajduk Péter szerint sajnálatos, hogy a juhállomány az 1995. évi mélypontot követő, többéves emelkedés után 2000-ben és 2001-ben ismét csökkent.

Az országban 1,2 millió hektár gyepterület áll a juhtartók rendelkezésére, kihasználása javulhatna, illetve a növénytermesztésből kivonni szándékozott mintegy egymillió hektárral bővülhetne is. A célok között szerepel, hogy az anyajuhok számát 1,2-1,3 millióra növeljék, de ehhez arra is szükség volna, hogy a jelenleg érvényes támogatási összeget, a juhonkénti 1500 forintot legalább a kétszeresére emeljék.

A gyapjú világpiacán döntően az ausztrál és az új-zélandi áru a meghatározó. Magyarországon évente mindössze mintegy 4000 tonna gyapjút vásárol fel több kisebb vállalkozás, az áru 65-70 százaléka külföldre kerül, viszont ennek a háromszorosát, 12 000 tonna körüli mennyiséget (döntően előfeldolgozásra) importálunk, elsősorban Ausztráliából. A magyar nyersgyapjú felvásárlási ára kilogrammonként mindössze 60-120 forint, ezzel szemben a miénknél jóval finomabb ausztrál gyapjú 4 ausztrál dollárért (550-600 forintért) kel el.

Az ügyvezető igazgató szerint a magyar gyapjút a környező országok (Ukrajna, Csehország, Szlovákia) veszik meg, tavaly a legnagyobb vevőnk Ukrajna, korábban Szlovákia volt. A magyar feldolgozók olasz és francia kézben vannak, s a döntően félkész terméket külföldön adják el. A kártolt gyapjút és fonalat Franciaországban és Olaszországban értékesítik, ott készül belőlük szövet, hiszen a mosókon és a kártolókon kívül alig működik más, a 70-es években még létező komplett textilipari üzem.

Hajduk szerint a magyar gyapjú nem nagyon keresett, mivel minőségével nem veszi fel a versenyt az ausztrál áruval. A viszszaesés egyik okaként azt említette, hogy a hazai juhtenyésztés a húsexport irányába mozdult el. Az ágazat gyapjúból származó árbevétele a teljes forgslomból alig 3 százalékot képvisel. (FI)

Fehér István