Terítéken az orosz olajexport
Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök pénteken egyeztet a helyi olajtársaságok vezetőivel arról, hogy abbahagyják, mérsékeljék vagy folytassák-e a nyersolajexport korlátozását. Az előbbi a valószínű, mert egyrészt az orosz cégek bővíteni kívánják a termelésüket, másrészt a konkurens közép-ázsiai, főleg kazahsztáni és azerbajdzsáni társaságok piaci előretörésétől tartanak. Ezt a vélekedést támasztja alá, hogy Oroszország márciusban már napi 7,16 millió barrel olajat hozott a felszínre, amire nem volt példa a Szovjetunió szétesése óta.
Az OPEC olajkartellel tavaly decemberben kötött és június végéig meghosszabbított megállapodása szerint Oroszország, a világ második legnagyobb nyersolajexportőre napi 150 ezer barrellel visszafogja kivitelét a tavalyi csúcshoz képest. Ám sok elemző és piacfigyelő szerint gyakorlatilag már márciusban megszüntette a kínálatkorlátozó együttműködését az olajkartellel és a paktumhoz csatlakozó más független termelőkkel, köztük Norvégiával, amikor lényegesen növelte a nyersolaj és származékainak szállítását. Áprilisban ugyan az állami csővezeték-hálózaton mintegy napi 70 ezer barrellel csökkent az orosz export, ám az azon kívüli csatornákon (vasúton, kisebb kikötőkön keresztül) valószínűleg erősödött. A januári és februári hivatalos kivitel nagyjából megfelelt az OPEC-nek tett ígéretnek.
A világ harmadik legnagyobb olajszállítója, Norvégia egyelőre határozottan kitart a hasonló nagyságú kínálatkorlátozása mellett, ám ezt aligha terjeszti ki az azt követő hónapokra. Az eddigi csökkentési ígéretének is csak úgy tesz eleget, hogy kéthavi teljes termelés után a harmadik hónapban fogja vissza lendületét. Norvégia mindazonáltal június végéig kivár a végleges döntéssel.
Az OPEC viszont, legalábbis a szervezet Bloomberg által idézett szóvivője szerint, várhatóan még akkor sem növeli a kínálatát, ha Oroszország és más függetlenek azt tennék, mert az a világpiaci árak eséséhez vezetne. Ezzel a kuvaiti olajminiszter legutóbbi, orosz lapnak tett nyilatkozatát cáfolta. Az OPEC olajminiszterei június 26-án határoznak a harmadik negyedévi termelési kvótákról, amelyek együttes felső határát január elsejétől 21,7 millió barrelben határozták meg, ami legalacsonyabb az elmúlt tíz évben. Igaz, a kvótaszabályozásban részt vevő tíz tagország ezt a szintet eddig még meg sem tudta közelíteni. Áprilisban is több mint napi egymillió barrel volt a túltermelésük. A szervezet teljes termelése ennek ellenére kilencévi mélypontra apadt, mivel a 11. tag, az ENSZ felügyelete mellett exportáló Irak egy hónapig felfüggesztette kivitelét.
A nyersolaj határidős tőzsdei árai kedden nyolchavi csúcson tetőztek az ipari országok készleteinek leapadását jósló IEA-előrejelzés nyomán, ám tegnap már gyengültek, miután a legnagyobb piacon, az USA-ban háromhavi csúcsra bővültek a benzinkészletek a nyári főidény előtt. A világpiacon meghatározó északi-tengeri brent nyersolajkeverék barrelenkénti ára (júniusi szállításra) szerda délelőtt 60 centtel, azaz több mint 2 százalékkal csökkent, 26,71 dollárra. Ezzel együtt még mindig 35 százalékkal haladta meg az év eleji szintet.
VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS
