Diákhitel-finanszírozás

A tulajdonosi kérdések tisztázása mellett fontos finanszírozási kérdésekkel is foglalkoznia kell a Diákhitel Központ (DK) Rt. július 16-i közgyűlésének. A jelenleg érvényben lévő megállapodás szerint ugyanis a DK-nak 2002. december 20-ig vissza kell fizetnie azt az összeget, amelyet 66 százalékos tulajdonosa, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által tavaly októberben megnyitott, az idén márciusban pedig 28 milliárd forintra emelt hitelkeretéből lehívott - értesült a Világgazdaság. Az MFB által 8,5 százalékos kamaton nyújtott hitelt a DK teljes egészében felhasználja, hiszen a most lezárult félév végéig 85 487 hiteligénylőnek kifizetett 15,1 milliárd forintot, a következő szemeszter végére pedig 115 ezer hitelfelvevővel számolva 12,795 milliárd forintban szabta meg finanszírozási igényét a központ.

Miután a hallgatóknak az érvényben lévő szabályok szerint csak a következő évtől kell megkezdeniük a törlesztést, a DK komolyabb forrással még évekig nem számolhat a visszafizetett hitelekből.

Az idén januártól lehetséges előtörlesztés lehetőségével mindössze 369 hallgató élt. A fentiekből látható, hogy politikai döntés nélkül az MFB aligha újítja vagy hosszabbíthatja meg a DK-nak az átlagos éven belüli vállalati kamatszintnél jó 150 bázisponttal kedvezőbb kamatozású hitelét.

Elvileg szóba kerülhet az is, hogy a DK tulajdonosi struktúrájába meghívandó bankok biztosítanak forrást a központnak. Az viszont könnyen kiszámítható, hogy a profitorientált pénzintézetek ebbe csak állami többletgaranciák mellett mennének bele.

Megoldást jelenthet ugyanakkor a DK által - állami kezességvállalás mellett - kibocsátható kötvényből történő forrásszerzés is. Az Államadósság Kezelő Központ által kibocsátott 15 éves államkötvény referenciahozama pillanatnyilag 7,49 százalékos, ez az utóbbi hónapokban a gyengülő makromutatók miatt határozottan emelkedett. Szakértők szerint ráadásul erre annak ellenére is rá kell ígérnie a kibocsátónak, hogy a jogszabályok teljes állami garanciát biztosítanak. Sokak szerint ugyanis a rendszer önmagában kétes lábakon áll: a munkáltatónak a vállalati szférában szokásos "minimálbéres" bejelentésével az ötéves képzés során felvett diákhitel összegének törlesztése nem fejeződik be az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig.

A szabályok értelmében a DK-nak saját kockázati prémiumából kell fedeznie azt, ha a diákhitelt törlesztő nyugdíjazása, illetve elhalálozása miatt a fennálló tartozást elengedik. Erre a célra - a működési költségek fedezésével együtt - maximum 4,5 százalékos kamatmarzsot tehetne rá a folyósított hitelekre, ám egy tavaly augusztusi kormányrendelet szerint ezek költségét 2003 őszéig nem kell figyelembe venni. A DK jelenleg így jelenleg mindössze 100 bázisponttal a forrásszerzés kamatszintje felett hitelez, miközben alapítási és működési költségei több száz millió forintra rúgnak.

A tőkehelyzeten ugyan sokat javított az MFB őszi 2 milliárd forintos tőkeemelése, ám a szakértők szerint ahhoz, hogy a jegyzett tőke/saját tőke arány rövid időn belül ne érjen el kritikus szintet, mindenképp más forrást kell találni a költségek viselésére.