Kemény bérvitákat hoz az ősz

A közelmúltban elfogadott makrogazdasági pálya szerint a kormány a következő évre 6-8 százalékos bruttó átlagkereset-emelkedéssel számol. Lapunk úgy tudja, a Pénzügyminisztérium tervei között 10-12 százalékos nettó átlagkereset-emelkedés szerepel. Ez azzal magyarázható, hogy jövőre az adóterhelés mértéke is csökkenne. A személyi jövedelemadó-terhelés mértéke az idei 7,5-ről jövőre 5,7 százalékra csökken. Ebben jelentős szerepe van a minimálbér 0 kulcsossá tételének és a legmagasabb - 1,2 millió forintos - adókulcshatár közel megkétszereződésének. A jövő évi költségvetés tervezésekor 5 százalékos átlagos inflációval számolnak.

A kormánytól félreérthetetlen jelzések érkeznek azzal kapcsolatban, hogy az őszi bérvitában a szakszervezetek tanúsítsanak mérsékletet. Ám erre nem érdemes számítania a kormánynak, ez ugyanis nem szolgálná a magyar munkavállalók érdekeit, és nem lenne összhangban az EU-csatlakozásban megfogalmazott iránnyal sem - fogalmazott lapunknak egy szakszervezeti vezető.

Minden erőfeszítés ellenére azonban reálisan azzal lehet számolni, hogy az idei nettó 11 százalék körüli növekedésnek jó, ha felét, de inkább ennél kevesebbet lehet érvényesíteni a versenyszektorban. Ez azonban nemcsak a bruttó emeléstől függ majd, hanem attól is, hogyan fog változni a személyi jövedelemadó-törvény.

A versenyszektor szakszervezetei a nettó bérnövekedés mértékének meghatározásánál még óvatosak. Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke ezt azzal magyarázza, hogy még nem ismerik a kormány jövő évi adó-, költségvetési és járulékterveit. Enélkül pedig nem lehet mértéket mondani. Az biztos, hogy a szakszervezetek a nettó béremelésben érdekeltek. Ennek eszköze kevésbé fontos, nem úgy, mint a bértorlódás elkerüléséé, amire nagy figyelmet fordítanak. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) legfontosabb törekvése jövőre az, hogy a közüzemekben dolgozók bére is hasonló mértékben emelkedjék, mint az idén a közszféráé - fogalmazott Borsik János. Az elnök szerint a jelenleg nyilvánosságra került bérnövekedési adatok nem reálisak. Ezek ugyanis tartalmazzák a magyarországi bérekhez viszonyítva igen magas menedzserbéreket is, tehát igen nagy a szórás. Azaz: az alkalmazotti bérek nem a közzétett adatok szerint emelkedtek.

Elfogadhatatlan az a vélemény, hogy a jelentős béremelés rontja a magyar vállalkozások esélyeit, illetve az alacsony bér javítja ezt, szögezte le Borsik. Éppen ezért a szakszervezetek kemény bértárgyalásokra számítanak az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT). A munkabéke érdekében készek középtávú megállapodásokat is kötni, feltéve, ha ez megéri. Szándékaik szerint a nettó béremelés mértéke követné az ideit.

Dávid Ferenc, az OÉT munkaadói oldalának szakértője szerint már az idén is túlzott volt a bérkiáramlás a gazdaság teljesítményéhez képest, s ezt a hibát jövőre nem szabad megismétleni. Ugyanis ennek rövid időn belül meglehet a kedvezőtlen eredménye.

Jelenleg egyébként a legnagyobb gondot a minimálbér irreális emelése okozta, ami figyelmeztet a megfontoltabb döntésre, véli Dávid. Főként, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a gazdaság kilátásai nem túl jók, teszi hozzá. A járulékcsökkentés ugyan kedvező intézkedés, ám önmagában kevés.

A munkaadók az idén bíznak abban, hogy időben megkezdhetik az egyeztetést bérügyekben az OÉT-ben. Ennek azonban feltétele, hogy a kormányzattól időben megfelelő szakmai anyagot kapjanak, állítják egyöntetűen.

Bár eltérő a munkaadók és munkavállalók véleménye a jövő évi béremelés mértékéről, e téren kormányzati segítséggel megtalálható a mindkét fél számára elfogadható kompromisszum, fogalmazott az OÉT pénteki alakuló ülésén László Csaba pénzügyminiszter. Mint mondta, a gazdaságpolitika is a tartós növekedést szolgálja. Ebbe az irányba hat az is, hogy a 2002. évi, a GDP 5,5-6 százalékát kitevő államháztartási hiány a jövőben évi 1-1,5 százalékkal csökken. Cél az is, hogy az éves átlagos infláció 4, majd pedig 3 százalékra csökkenjen. Az államháztartási hiány mérséklésével a vállalkozói szféra megfelelő beruházási forrásokhoz juthat a fizetési mérleg számottevő romlása nélkül, mutatott rá. Erre nagy szükség lenne, hiszen igen sok az elmaradt beruházás, különösen a feldolgozóiparban, tette hozzá a pénzügyminiszter. A Pénzügyminisztérium értékelése szerint valószínűsíthető, hogy a versenyszektor a jövő évi bérek számításánál nem a korábbi 10 százalék körüli inflációval számol, hanem - elismerve az inflációcsökkentés tartós voltát - az 5 százalékos mértékhez igazítja az árakat és a béreket.

Lázár Ildikó

-->