Indul a Jupiter kelet-európai alap
Szeptember 6-án indul el a brit Jupiter Asset Management már hónapok óta tervbe vett új kelet-európai részvényalapja. A Jupiter Emerging European Opportunities Fund a térség részvényein kívül már itt működő más befektetési alapokba is viheti a pénzt. Sokáig kérdéses volt, hogy a portfólió kezelésével megfelelő szakember hiányában kit bíznak meg, végül a német Commerzbanknál az intézményi ügyfelek kelet-európai alapját menedzselő Elena Shaftonra esett a választás. A Commerzbank egyébként az összesen 11 milliárd brit fontnyi vagyont kezelő Jupiter tulajdonosa.
A tervek szerint az új alap portfóliójában az orosz papírok kaphatják majd a legnagyobb, 45 százalékos súlyt. A magyar részvények kezdetben 18 százalékos részaránnyal szerepelhetnek majd az eszközök között, a lengyelek 12, a szlovének 8, a csehek és az észtek 7-7 százalékot mondhatnak a magukénak.
A jelentős orosz kitettségnek megfelelően szektorális bontásban az energiaipari papírok kaphatják a legnagyobb, 28 százalékos súlyt. A bankrészvények 25, a távközlési részvények 14, a gyógyszerpapírok 11, a közműszektor pedig 4 százalékos átlagos aránnyal szerepelhetnek majd a portfólióban.
A Jupiter vezetői azt hangsúlyozzák, hogy a kelet-európai gazdaságok három-öt éves időtávon jó növekedési kilátásokkal rendelkeznek, míg a világ más részeiben az ilyen lehetőségek jelenleg meglehetősen szűkösek. Az új alap vagyonának potenciális nagyságáról egyelőre nem közöltek információt.
A kelet-európai részvényekre specializálódott nyilvános befektetési alapok száma az itteni tőzsdék viszonylag jó teljesítménye miatt az idén fokozatosan tovább növekedett. A Standard & Poor's adatbázisában jelenleg már több mint 80 off-shore bejegyzésű kelet-európai részvényalapot tartanak nyilván.
