Megállt a pénzkivonás
Ismét jelentős szerepük volt az amerikai háztartásoknak abban, hogy másfél hete megfordult a zuhanó trend a Wall Streeten - derül ki a legfrissebb adatokból. Az amerikai részvényalapokból történő pénzkivonás ugyanis július 26-án megállt, s többen lettek azok, akik az alacsony árfolyamokat látva részvényvásárlás mellett döntöttek.
Az aktívan kezelt amerikai részvényalapok menedzserei általában egy-két nap késéssel már reagálnak arra, hogy az adott alapba éppen friss pénzek érkeznek, vagy kivonás észlelhető. A július közepétől felgyorsuló áresésben nem véletlenül nyilatkozta azt több alapkezelő is, hogy véleménye szerint elérkezett a vételek ideje, ugyanakkor az alapból történő pénzkivonás miatt el kellett adnia, hogy megfeleljen annak a követelménynek, mely a likvid eszközök arányát írja elő.
Az utóbbi három hét számaiból jól látszik, hogy a gyorsuló pénzmenekítésnek jelentős szerepe volt abban, hogy felgyorsult az esés az amerikai részvénypiacon. (A kényszerlikvidálások, a közvetlen részvénybefektetéssel bírók eladásai természetesen itt nem mutathatók ki.) A fordulatban nem kis szerepe volt annak, hogy váratlanul több pénz érkezett a részvényalapokba, mint amennyit kivettek belőlük. Így már nem volt akadálya annak, hogy az alapkezelők vásárlásra használják ki a mélybe hullott árfolyamokat.
A számok azt mutatják, hogy jelenleg valóban a likviditáselmélet a legalkalmasabb a tőzsdei folyamatok magyarázatára, azonban ezek csak utólagos bizonyítékok. Noha a részvényalapok befektetői nem rövid távra helyezik el pénzüket a Wall Street-i profiknál, szakértők attól tartanak, hogy újabb beáramlásra már a rossz makroadatok után nem lehet számítani. A kivonások azonban folytatódhatnak, s ez ismét eladásra kényszerítheti az alapkezelőket, lenyomva az árfolyamokat.
