Többet termelt az OPEC
A múlt hónapban tovább nőtt a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) nyersolajtermelése, amely a Bloomberg becslése szerint napi átlagban elérte a 25,23 millió barrelt. A júliusi napi 430 ezer barreles többlet zömét a kvótaszabályozásból kihagyott Irak adta, ám a többi tagország kínálata is 130 ezer barrellel bővült, immár az egymást követő ötödik hónapban. Ezzel a kvótatúllépés mértéke megközelítette a napi 1,6 millió barrelt.
A túltermelésben fajlagosan Algéria járt az élen, amely a napi 693 ezer barreles kvótáját 23 százalékkal múlta felül. Az észak-afrikai ország az OPEC második legkisebb termelője, ám a kapacitása bővül, és jelenleg már eléri a napi 1,1 millió barrelt. Ezért most hivatalosan is kérte a kvótája felemelését, ami láncreakciót gerjeszthet.
A szintén afrikai, a közepes termelők közé tartozó Nigériából már korábban olyan hírek érkeztek, hogy az ország növelni kívánja a kínálatát. Annyira, hogy egyes külföldi megfigyelők már Nigéria OPEC-ből való kilépésének lehetőségéről beszéltek. Ezt ugyan később hivatalosan cáfolták, ám a kartell szeptemberi, várhatóan Oszakában sorra kerülő, soros miniszteri értekezletén elképzelhető, hogy általánosan emelik a tagországi kvótákat. Ez utóbbiakat 2001-ben folyamatosan csökkentették. A legutóbbi szűkítés ez év januárjában lépett életbe, amit két miniszteri ülésen is változatlanul hagytak, együttesen napi 21,7 millió barrelen, ami negatív rekord a szervezet elmúlt 11 éves történetében. Az OPEC-et elsősorban kívülről (USA, Nyugat-Európa) ösztökélik a markáns piackorlátozó politikájának enyhítésére, ám belülről is erősödik a kínálatbővítési igény. Főleg olyan tőkeszegény tagországokban, ahol a kitermelésben meghatározó a nyugati olajtársaságok szerepe.
Az OPEC-kvóták negyedik negyedévi emelésére irányuló igényt erősítheti, hogy a korábban szolidáris nagy független versenytársak, Oroszország és Norvégia már kiléptek a korlátozó paktumból. Az OPEC-ben főleg ez előbbi piaci előretörésétől félnek, hiszen az orosz termelés már fej fej mellett halad a kartell és egyben a világ első számú olajexportőrével, Szaúd-Arábiáéval. Ráadásul az átlagos napi orosz kivitel is folyamatosan bővül, a múlt hónapban már elérte a 3,25 millió barrelt, ami a Reuters szerint újabb rekord a Szovjetunió felbomlása óta.
Az algériai kérés hírére tegnap délelőtt Londonban 37 centtel gyengült a szeptemberi szállítású brent olajkeverék barrelje, ám még így is szorosan megközelítette a 25 dollárt. Egyrészt az OPEC-kínálat még a növekvő túltermelés ellenére is erősen korlátozott, másrészt a közel-keleti feszültség további éleződése is (főleg az Irak elleni újabb amerikai katonai akció lehetősége) visszatartja az árakat attól, hogy tartós lejtőre csússzanak. Az OPEC-olajok barrelenkénti jelzőára is már március 11. óta a célként megjelölt 22-28 dolláros sávon belül mozog, jóllehet inkább annak alsó felében, a múlt héten például átlagosan 24,98 barreles szinten. Ám egyes elemzők szerint a világpiaci árak akár a 40 dolláros szintet is elérhetnék, ha a kartelltagok szigorúan ragaszkodnának a kvóták betartásához.
