Egyéves csúcs felett a brent
A hét elején a határidős nyersolajárak a New York-i tőzsdén újra átlépték a lélektanilag fontos 30 dollárt, sőt, a novemberi szállítású WTI barrelenkénti ára legújabban a 31 dollárt is meghaladta. Tegnap délelőtt Londonban 12 cent híján szintén 30 dollárra emelkedett az európai és a világkereskedelemben is meghatározó nyersolajkeverék, a északi-tengeri brent barrelenkénti ára. Az újabb drágulásban ismét az Irakkal kapcsolatos hírek játszották a fő szerepet, amelyek egyre valószínűbbé teszik az USA által szorgalmazott katonai csapás lehetőségét. Egyrészt azért, mert Bagdadban a hét végén kijelentették, hogy csak a fegyverzetellenőrök viszontellenőrzése árán fogadnák el az új feltételeket, másrészt a brit kormány hétfői jelentése szerint bizonyítható, hogy Irak tömegpusztító fegyverek gyártásához szerzett be anyagokat és eszközöket. Ez egyértelmű alapot adhat a bagdadi rezsim elleni támadáshoz.
Az USA meghatározó jelentőségű mexikói-öbölbeli kitermelőállomásait, valamint a texasi és louisianai olajfinomító üzemeit, illetve azok ellátását fenyegető Isidore hurrikán közeledte is felfelé hajtotta az árakat. A világ legnagyobb felvevőpiacán emiatt tovább apadhatnak a kereskedelmi nyersolajkészletek. Az előzetes becslések szerint a múlt héten is (a negyedik egymást követő jelentési időszakban) valószínűleg 2-2,6 millió barrellel csökkentek a tartalékok. Ezek már szeptember közepén is 18 hónapja nem tapasztalt mélyen mozogtak.
Az olajpiacokat ugyanakkor némileg nyugtathatja az a moszkvai előrejelzés, miszerint a világ második legnagyobb olajexportőre, Oroszország negyedik negyedévi kivitele csak mintegy 4,3 százalékkal - körülbelül öszszesen 31,1 millió tonnára, azaz napi 2,5 millió barrel alá - gyengülhet a kikötői rakódást gátló mostoha téli időjárás miatt. Tavaly ebben az időszakban 7,9 százalékos volt a visszaesés.
Bizonyos reményeket kelthet az is, hogy az OPEC jelzőára hétfőn 28,28 dollárra, azaz a 22-28 dolláros célsáv fölé emelkedett, amire 21 hónapja nem volt példa. Ha 20 kereskedési napon át egyfolytában e szint felett marad, akkor az exportőri szervezet informális ár/termelés mechanizmusa szerint automatikusan napi félmillió barrellel növelhető a kvótaszabályozásban részt vevő tíz tagország napi összkínálata.
Ám egyelőre az OPEC-vezetők többsége úgy véli, hogy a fenti formula nem vonatkozik a jelenlegi - hisztéria és spekuláció gerjesztette - háborús felárra, amit nem alapoz meg valós igény. Így alighanem a kartell december 12-ére tervezett soros értekezletére marad a kínálat esetleges módosítása, feltéve persze, hogy nem folytatódik a tőzsdei árak elmúlt napokbeli látványos galoppja, és az iraki olaj nem tűnik el teljesen világpiacról.
Mint ismeretes, az OPEC múlt heti oszakai miniszteri ülésén az utolsó negyedévre is változatlanul hagyták a januártól immár 11 éves mélyre leszállított 21,7 millió barreles napi termelési összkvótát. Ám akkor még úgy látszott, hogy a fegyverzetellenőrök visszaengedésével egyelőre elhárul az Irak elleni katonai akció közeli lehetősége. Márpedig a szervezet és egyben a világ legnagyobb nyersolajexportőre, Szaúd-Arábia képviselője korábban többször hangoztatta, hogy a napi több millió barreles kapacitásfeleslege mozgósításával rövid idő alatt kész pótolni az iraki kínálat esetleges kiesését.
Ebben bízik a 26 ipari ország (OECD) tanácsadó szerve, a párizsi székhelyű IEA is, amely egyébként szintén túlzottnak ítéli a jelenlegi olajpiaci háborús hisztériát. Az ENSZ illetékeseivel hosszabb ideje árképzési vitát folytató Irak ugyanis jelenleg már csak napi 6-700 ezer barrel nyersolajat termel, illetve exportál, aminek átmeneti teljes leállása nem okozhat ellátási zavart, különös tekintettel az OECD meglévő stratégiai készleteire.
