Emeli a nyereséget a lakossági hitelezés

Az utóbbi évek nagyarányú lakossági hitelnövekedése a mai ismeretek és a nemzetközi tapasztalatok szerint nem veszélyezteti a hitelintézetek tevékenységét, sőt hozzájárul jövedelmezőségük javításához - áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tanulmányában, amelyet a lakossági hitelezés tapasztalatairól készített.

A lakossági hitelezés nemzetközi összehasonlításban alacsony szintről indult, és a mai napig sem merítette ki lehetőségeit. A hazai lakosság eladósodottsági szintje elmarad a fejlett nyugat-európai országokétól, ahol a pénzügyi kötelezettségek jövedelemhez viszonyított aránya 40-130 százalék között volt 2000-ben, ugyanakkor Magyarországon nem érte el a 10 százalékot sem. A lakossági hitelezés bővülési lehetőségét jelzi, hogy míg hazánkban a háztartások bankhitelállományának GDP-hez viszonyított aránya 2001 végén mintegy 6 százalék volt, addig Nyugat-Európában ez az arány 2000 végén 46 százalékon állt.

A lakossági ügyfeleknek hitelintézeteknél elhelyezett betétei hagyományosan nagyságrendekkel meghaladják a szektorba visszaáramló bankhitelek nagyságát. Azonban az elmúlt években a lakossági hitelezés dinamikus bővülésének köszönhetően a betétek egyre nagyobb része kerül.

vissza a szektorba. Míg 1998 végén a bankok a lakossági bankbetétek mintegy 9,8 százalékát helyezték ki a lakosságnak, addig 2001 végén ez elérte a 17 százalékot. Az elmúlt három évben a lakossági hitelállomány két és félszeresére, a lakossági betétállomány ugyanakkor csupán másfélszeresére nőtt. Az utóbbi években a hitelintézetek a lakosságot már nemcsak betétgyűjtési, hanem hitelezési céllal is ügyfélkörükbe vonták, a termékkínálat látványosan bővült.

Míg korábban Magyarországon csupán néhány bank és a takarékszövetkezetek foglalkoztak lakossági hitelezéssel, 1997-ben a hitelintézeti szektor kedvezőtlen változásai miatt a hitelintézetek vezetőinek új utakat kellett keresniük. A csökkenő jövedelmezőség megállításának egyedüli módja a hatékonyság javítása lehetett. Ezt egyrészt az üzemméret növelésével, jövedelmező piacok bevonásával, másrészt a működési költségek visszafogásával igyekeztek elérni. A lakossági hitelezés fejlesztése jól szolgálta a célokat, mivel ez a szegmens az egyik legjövedelmezőbb piacnak számított, a lakossági kölcsönök átlagos kamatlába ugyanis meghaladta a vállalkozói hitelekét.

A bankok nyitását a lakossági piac felé 1998-tól a termékkínálat bővítése és erőteljes marketing jelezte. A lakossági hitelezési kínálati boom kezdetben elsősorban a fogyasztási kölcsönöknél jelentkezett. A lakáshitelezés felfutásában a 2000-2001 évi állami kamattámogatásnak volt nagy szerepe. Az áruvásárlási és egyéb hitelek együttes állománya 1998 végéhez képest 2002 márciusáig megnégyszereződött, és elérte a 415 milliárd forintot. A lakásépítés és vásárlás hitelezése 2000-ben megugrott, és 2001-ben is rendkívüli mértékben nőtt. A lakáshitelek állománya 2002. március végére az 1999. végi mélyponthoz képest több mint két és félszeresére növekedett, s közel 300 milliárd forintot tett ki.

Az új termékek között legdinamikusabban a kártyaüzletág fejlődött. A bankkártyák döntő része betéti, de már megjelentek a hitelkártyák is. A hitelintézetek mellett a pénzügyi vállalkozások is kínálnak kölcsön- és lízingtermékeket a lakosságnak. A felügyelet úgy becsli, hogy 2001 végén a pénzügyi vállalkozások lakossági kihelyezései elérték a hitelintézetek lakossági kihelyezéseinek egynegyedét, a banki hátterűeké pedig körülbelül a 10 százalékát.

A lakossági hitelezési piacon az utóbbi néhány évben a koncentráció mérséklődött, azonban továbbra is erős maradt. A lakáskölcsönöket korábban az OTP Bank és a takarékszövetkezetek nyújtották. Tavaly év végén azonban az OTP-n kívül már nyolc bank piaci részesedése érte el az 1 százalékot, az OTP-é pedig csökkent, a szövetkezeti hitelintézetek együttes részesedése 20 százalékra nőtt. Az áru- és gépkocsi-vásárlási, valamint folyószámlahitelek kihelyezésében ugyancsak az OTP és a szövetkezeti szektor dominanciája érvényesült, ez a koncentráció kisebb volt, és gyakorlatilag nem is oldódott. Tavaly év végére az OTP-vel együtt tizenhét bank és a szövetkezeti hitelintézetek a piac 96 százalékával rendelkeztek. A folyószámlahitelek felfutása eredményeként 2002 márciusára az OTP a folyószámlahitelek közel felét helyezte ki, a szövetkezeti hitelintézetek csaknem 10 százalékkal részesedtek, a maradék 40 százalékon pedig tizenhat bank osztozott.

Jelenleg a lakossági hitelezés fontos szerepet tölt be a Citibank, a Budapest Bank, az Erste és a Daewoo tevékenységében. A Postabank ugyancsak ebbe a körbe tartozik. Az említett bankok eszközei között a lakossági hitelek aránya 2002. március végén elérte vagy meghaladta a 7,6 százalékos szektorátlagot.

Növekvő a lakossági hitelezés szerepe, de még kis súlyú a Raiffeisen, a K&H, a CIB, az MKB, a Konzum és az IC tevékenységében. 2002. március végén eszközeik között a lakossági hitelek aránya 2,1-5,5 százalék között alakult.

A lakossági hitelezés felfutása a lakossági hitelportfólió minőségi összetételének kismértékű romlásához vezetett eddig. Ahol jövedelmezőségi gondok jelentkeztek, azt inkább a gazdaságos üzemméret elérésének nehézsége és az ebből eredő gyenge költséghatékonyság okozta. Egy-két intézménynél a portfólió minősége az értékvesztési ráfordítások érzékelhető emelkedéséhez vezetett.