BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Emeli a nyereséget a lakossági hitelezés

Az elmúlt három évben a lakossági hitelállomány kiemelkedően bővült, két és félszeresére nőtt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tanulmánya szerint az üzletág dinamikus felfutása nem veszélyezteti a bankok tevékenységét, sőt hozzájárul jövedelmezőségük javításához.

Az utóbbi évek nagyarányú lakossági hitelnövekedése a mai ismeretek és a nemzetközi tapasztalatok szerint nem veszélyezteti a hitelintézetek tevékenységét, sőt hozzájárul jövedelmezőségük javításához - áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tanulmányában, amelyet a lakossági hitelezés tapasztalatairól készített.

A lakossági hitelezés nemzetközi összehasonlításban alacsony szintről indult, és a mai napig sem merítette ki lehetőségeit. A hazai lakosság eladósodottsági szintje elmarad a fejlett nyugat-európai országokétól, ahol a pénzügyi kötelezettségek jövedelemhez viszonyított aránya 40-130 százalék között volt 2000-ben, ugyanakkor Magyarországon nem érte el a 10 százalékot sem. A lakossági hitelezés bővülési lehetőségét jelzi, hogy míg hazánkban a háztartások bankhitelállományának GDP-hez viszonyított aránya 2001 végén mintegy 6 százalék volt, addig Nyugat-Európában ez az arány 2000 végén 46 százalékon állt.

A lakossági ügyfeleknek hitelintézeteknél elhelyezett betétei hagyományosan nagyságrendekkel meghaladják a szektorba visszaáramló bankhitelek nagyságát. Azonban az elmúlt években a lakossági hitelezés dinamikus bővülésének köszönhetően a betétek egyre nagyobb része kerül.

vissza a szektorba. Míg 1998 végén a bankok a lakossági bankbetétek mintegy 9,8 százalékát helyezték ki a lakosságnak, addig 2001 végén ez elérte a 17 százalékot. Az elmúlt három évben a lakossági hitelállomány két és félszeresére, a lakossági betétállomány ugyanakkor csupán másfélszeresére nőtt. Az utóbbi években a hitelintézetek a lakosságot már nemcsak betétgyűjtési, hanem hitelezési céllal is ügyfélkörükbe vonták, a termékkínálat látványosan bővült.

Míg korábban Magyarországon csupán néhány bank és a takarékszövetkezetek foglalkoztak lakossági hitelezéssel, 1997-ben a hitelintézeti szektor kedvezőtlen változásai miatt a hitelintézetek vezetőinek új utakat kellett keresniük. A csökkenő jövedelmezőség megállításának egyedüli módja a hatékonyság javítása lehetett. Ezt egyrészt az üzemméret növelésével, jövedelmező piacok bevonásával, másrészt a működési költségek visszafogásával igyekeztek elérni. A lakossági hitelezés fejlesztése jól szolgálta a célokat, mivel ez a szegmens az egyik legjövedelmezőbb piacnak számított, a lakossági kölcsönök átlagos kamatlába ugyanis meghaladta a vállalkozói hitelekét.

A bankok nyitását a lakossági piac felé 1998-tól a termékkínálat bővítése és erőteljes marketing jelezte. A lakossági hitelezési kínálati boom kezdetben elsősorban a fogyasztási kölcsönöknél jelentkezett. A lakáshitelezés felfutásában a 2000-2001 évi állami kamattámogatásnak volt nagy szerepe. Az áruvásárlási és egyéb hitelek együttes állománya 1998 végéhez képest 2002 márciusáig megnégyszereződött, és elérte a 415 milliárd forintot. A lakásépítés és vásárlás hitelezése 2000-ben megugrott, és 2001-ben is rendkívüli mértékben nőtt. A lakáshitelek állománya 2002. március végére az 1999. végi mélyponthoz képest több mint két és félszeresére növekedett, s közel 300 milliárd forintot tett ki.

Az új termékek között legdinamikusabban a kártyaüzletág fejlődött. A bankkártyák döntő része betéti, de már megjelentek a hitelkártyák is. A hitelintézetek mellett a pénzügyi vállalkozások is kínálnak kölcsön- és lízingtermékeket a lakosságnak. A felügyelet úgy becsli, hogy 2001 végén a pénzügyi vállalkozások lakossági kihelyezései elérték a hitelintézetek lakossági kihelyezéseinek egynegyedét, a banki hátterűeké pedig körülbelül a 10 százalékát.

A lakossági hitelezési piacon az utóbbi néhány évben a koncentráció mérséklődött, azonban továbbra is erős maradt. A lakáskölcsönöket korábban az OTP Bank és a takarékszövetkezetek nyújtották. Tavaly év végén azonban az OTP-n kívül már nyolc bank piaci részesedése érte el az 1 százalékot, az OTP-é pedig csökkent, a szövetkezeti hitelintézetek együttes részesedése 20 százalékra nőtt. Az áru- és gépkocsi-vásárlási, valamint folyószámlahitelek kihelyezésében ugyancsak az OTP és a szövetkezeti szektor dominanciája érvényesült, ez a koncentráció kisebb volt, és gyakorlatilag nem is oldódott. Tavaly év végére az OTP-vel együtt tizenhét bank és a szövetkezeti hitelintézetek a piac 96 százalékával rendelkeztek. A folyószámlahitelek felfutása eredményeként 2002 márciusára az OTP a folyószámlahitelek közel felét helyezte ki, a szövetkezeti hitelintézetek csaknem 10 százalékkal részesedtek, a maradék 40 százalékon pedig tizenhat bank osztozott.

Jelenleg a lakossági hitelezés fontos szerepet tölt be a Citibank, a Budapest Bank, az Erste és a Daewoo tevékenységében. A Postabank ugyancsak ebbe a körbe tartozik. Az említett bankok eszközei között a lakossági hitelek aránya 2002. március végén elérte vagy meghaladta a 7,6 százalékos szektorátlagot.

Növekvő a lakossági hitelezés szerepe, de még kis súlyú a Raiffeisen, a K&H, a CIB, az MKB, a Konzum és az IC tevékenységében. 2002. március végén eszközeik között a lakossági hitelek aránya 2,1-5,5 százalék között alakult.

A lakossági hitelezés felfutása a lakossági hitelportfólió minőségi összetételének kismértékű romlásához vezetett eddig. Ahol jövedelmezőségi gondok jelentkeztek, azt inkább a gazdaságos üzemméret elérésének nehézsége és az ebből eredő gyenge költséghatékonyság okozta. Egy-két intézménynél a portfólió minősége az értékvesztési ráfordítások érzékelhető emelkedéséhez vezetett.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.