Folytatódik a piaci koncentráció
A hazai pénzügyi szolgáltatói szféra felkészült az uniós csatlakozásra, új szereplők tömeges megjelenése a határok kinyitása után sem várható - hangzott el tegnap a Világgazdaság Pénzügyi szféra: közös út Európába című konferenciáján. Ugyanakkor - mint erre László Csaba pénzügyminiszter és Kisbenedek Péter, az Erste Bank vezérigazgatója is felhívta a jelenlévők figyelmét - a bankoknak arra mindenképp fel kell készülniük, hogy a vállalati ügyfelekért folyó versenybe igen komolyan beleszólnak majd a külföldi pénzintézetek.
László Csaba szerint az idő megmutatta: nem kell félni a hazai pénzintézetekben tulajdont szerző külföldi szakmai befektetőktől. A Postabank 1998-as 140 milliárd forintos konszolidációja, illetve az MFB elmúlt évekbeli tevékenysége - amely ma még meghatározatlan összeget húz majd ki az adófizetők zsebéből - megmutatta, hogy az állami tulajdonú bankokban komolyabb a hajlam a veszteségre. A pénzügyminiszter épp ezért problémásnak tartja, hogy a bankszektor tulajdonosi szerkezetében továbbra is 28 százalékos az állami tulajdon aránya. László Csaba úgy vélekedett, a külföldi befektetők is komoly tanulópénzt fizettek a régióban először hazánkban lezajlott bankprivatizáció kapcsán.
A jelenlévők abban is egyetértettek, hogy további koncentrálódás előtt áll mind a banki, mind a biztosítói piac. A pénzügyminiszter vélekedése szerint mindkét terület szereplői előtt két út tűnik járhatónak: vagy elindulnak az univerzális pénzügyi szolgáltatások irányába, és holdingjelleggel az ügyfelek mind teljesebb kiszolgálására törekednek, avagy bizonyos területekre specializálódott szolgáltatóként dolgoznak tovább.
László Csaba előadásában bevallotta: 1998-ban, amikor felmerült az integrált felügyelet szükségessége, ő maga is a szkeptikusok táborába tartozott, ám az azóta eltelt időszak meggyőzte őt a lépés szükségességéről. Ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a felügyelet előtt még számos megoldásra váró feladat áll, amelyek közül az unióra történő felkészülést, a határok leomlása után jelentkező különleges szabályozási feladatokat emelte ki. A pénzügyminiszter szerint a korábban megfogalmazott kelet-közép-európai regionális pénzügyi központtá már aligha válhat Magyarország, ám arra reális esély van, hogy a funkcionális centralizáció kapcsán mind több bank és biztosító osszon regionális szerepet magyarországi érdekeltségére.
A Pénzügyminisztérium adatai szerint a banki hitelállományon belül 2000 milliárd forint fölé emelkedett a vállalkozói forinthitelek állománya az elmúlt egy-két évben. Dinamikusan nőtt a banki lakossági hitelek állománya is, az idén az első negyedév végére meghaladta a 700 milliárd forintot.
A biztosítási piac díjbevételei az elmúlt öt évben jelentősen, 100 milliárdról 400 milliárd forint fölé emelkedtek. A bruttó díjbevétel GDP-hez viszonyított aránya azonban alacsony, az arányt tekintve Magyarországot megelőzi egyebek között Szlovákia, Ausztria, Olaszország, Portugália és Spanyolország is. A pénzügyminiszter szerint a jövőben az arány várhatóan Magyarországon is növekedni fog. László Csaba a biztosítási ágazat fejlődése szempontjából fontosnak nevezte a kormány javaslatát, amely megemeli a biztosítási díjfizetések után igénybe vehető adókedvezmény mértékét. Azonban felhívta a figyelmet, hogy ez csak az új szerződésekre vonatkozik majd.
