Gyengébb fél évre számít a Mol
Közzétette a Mol Rt. az október 11-i rendkívüli közgyűlés határozati javaslatait. A legfontosabb újdonság, hogy ? ha a részvényesek egyetértenek ezzel ? az igazgatóság zárt körben is végrehajthat három év alatt, akár több részletben is, 25 százalékos alaptőke-emelést, az új papírok pedig egy új, C-vel jelölt részvényosztályt képviselnek majd. Az alapszabály tervezett módosítása értelmében az igazgatóság így akár nyilvános kibocsátás, akár zártkörű emelés keretében jogosult lesz 24,6 milliárd forinttal növelni az alaptőkét.
A C sorozatú részvények névértéke a tőzsdén is forgó A sorozat 1000 forintjával szemben 1001 forint lesz. Zártkörű forgalomba hozatal esetén a kibocsátási ár nem lehet kisebb a tőzsdén forgó papírok határozathozatalt megelőző 120 és 10 napos átlagárának 90 százaléka közül az alacsonyabbnál.
Jelenleg a 120 napos átlagár az alacsonyabb, ez alapján ? ha ma határoznának a zártkörű értékesítésről ? a minimális kibocsátási ár 4500 forint körül lenne.
Ez azt is jelenti, hogy a Mol immár augusztus eleje óta folyó sajátrészvény-vásárlásával befolyásolni tudja egy esetleges zártkörű kibocsátás minimális árszintjét is. Azt, hogy az árfolyam felfutásában szerepe volt a saját papírok vételének, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója is elismerte tegnap a Reuters hírügynökségnek adott interjújában.
Az új papírok kibocsátásával kapcsolatban a Molnál gondoltak arra is, hogy a B sorozatú papírral, az úgynevezett aranyrészvénnyel, valamint az A sorozatból 25 százalék plusz eggyel rendelkező ÁPV Rt. érdekei ne sérüljenek. A javaslat szerint ugyanis ahhoz, hogy a C papírokat majd A sorozatú törzsrészvényekké alakítsák át, szükség lesz az aranyrészvényes állam szavazatára is.
Ez a konstrukció az elemzők szerint előzetes egyeztetésekre utal az ÁPV Rt. és a Mol között, s valószínűvé teszi, hogy az államot képviselő vagyonkezelő a közgyűlésen támogatni fogja az igazgatóság javaslatait. A jó ÁPV-Mol viszonyt egyébként Hernádi Zsolt is megerősítette.
Az igazgatósági hatáskörben történő zártkörű emelésre ? a javaslat indoklása szerint ? főként amiatt lehet szükség, mert a regionális terjeszkedés során bármikor felmerülhet a részvénycsere, illetve a részvénnyel fizetés lehetősége. Ha pedig a kibocsátást nem sikerülne igen gyorsan tető alá hozni, az a Mol esélyeit rontaná egy esetleges akvizíció során. Azt ugyanakkor Hernádi újra hangsúlyozta, hogy mindez csak lehetőség, az igazgatóság megfelelő alkalom esetén él a lehetőséggel.
A Mol elnök-vezérigazgatója a cég teljesítményével kapcsolatosan is nyilatkozott, ami viszont felért egy informális profitfigyelmeztetéssel. Hernádi ugyanis a messze várakozás feletti második negyedéves teljesítmény után óva intett attól, hogy ebből az egész évre következtetéseket vonjon le a piac.
Az elnök-vezérigazgató a dollár-forint árfolyam bizonytalanságát és a megugró olajárat hozta példaként, ami a gázbeszerzési árakra is kihat. (Igaz, ez hat-kilec hónappal késleltetve, inkább csak a jövő év elején jelent majd érzékelhető veszteséget a cégnek.) A Mol közel 40 milliárd forintos nettó eredményt ért el az első fél évben, melynek nyomán az elemzők felfelé módosítgatták éves becsléseiket. Ezt, úgy tűnik, többen kénytelenek lehetnek újra lefelé korrigálni.
