Új műfaj az árverések palettáján
Nem lehet messzemenő piaci következtetéseket levonni a Mai Manó (Magyar Fotográfusok Háza) első fotóárverésének (VG, 2002. szeptember 16., 20. oldal) eredményeiből. Bár a Magyarországon még szokatlan portékát árverező intézmény jelentős anyagi sikert ért el - a Marriott Hotelben megrendezett aukció összkikiáltási ára 960 000, összleütési ára 5 192 000 forint volt -, ez mégsem a kirobbanó kereslet javára írható, sokkal inkább a Mai Manót támogató Fotószakmai Kerekasztal névre keresztelt szervezetnek tudható be.
A Kodak, Porst-Főfotó, Nikon, Fotex 2000, Fotex-Ofotért, Fujifilm, Forte Fotokémia, AGFA, Olympus, Canon, Hama, Realfoto és a Hewlett-Packard vállalatokat összefogó szervezet a Mai Manó Ház egyik kiemelt támogatója. A Nagymező utcai fotográfusok házának felújítási munkálataira eddig is nagy figyelmet fordító cégek az árverés költségein túl a licitekből is jócskán kivették a részüket. A felújítási munkálatok további finanszírozására szervezett árverés összleütésének mintegy 60 százalékát áldozták a Fotográfusok Nagymező utcai székházának további csinosítására.
A nyugati példára Magyarországon is egyre gyakrabban alkalmazott nagyvállalati támogatási szisztémák mintájára a közel azonos üzleti profilú vállalatokat Erdélyi Attila kovácsolta egységbe. A tíz multinacionális cég keresve sem találhatott volna jobb lehetőséget alternatív pr-tevékenységének folytatására , hisz a Magyar Fotográfusok Szövetségének reprezentatív székháza kivételes színfoltja a főváros kulturális életének.
A Mai Manó igazgatójától, Török Lászlótól azt is megtudtuk, hogy a közeljövőben folytatni kívánják a megítélése szerint igencsak életképes kezdeményezést. A támogatások és a művészi felajánlások lassú háttérbe szorításával fokozatosan a piaci feltételek diktálta elvárásoknak kívánják a fotóárveréseket megfeleltetni. A további tervek között szerepel a kortárs és a XX. század első felében készült alkotások külön-külön árverezése, valamint az is, hogy a mostani egységes tízezer forintos "bevezető" kikiáltási árat több lépcsőben emeljék. Így reményeik szerint néhány éven belül a fotók valóban reálértékükön kerülnek az árverésekre. A szponzorokra egy ideig még biztosan szükség lesz. A példa azonban követendő, hisz a kortárs képzőművészet más területei is tárt karokkal fogadnák a hasonló kezdeményezéseket. (KG)
