Az Európában és egyre inkább a világpiacon is mértékadónak tekintett északi-tengeri nyersolajmárka, a brent barrelenkénti átlagára jövőre 21,75 dollárra süllyedhet az idei (első három negyedévi) közel 25 dolláros szintről. A jósolt több mint 10 százalékos csökkenést a nyomott kereslettel, valamint a jö-vő év elején esedékes Irak elle-ni katonai akció gyors, várha-tóan három hónapnál nem hoszszabb lefutásával magyarázza a Reuters által megkérdezett 18 elemző.

Ám egyelőre még meghatározó lehet a háborús prémium szerepe. Így az idei utolsó három hónapban még 28 dollárra emelkedhet az átlagszint - véli a megkérdezettek fele, és a harmaduk szerint még 2003 első negyedében sem süllyedhet 27,15 alá. Az október közepén végzett felmérést alátámasztja, hogy a határidős nyersolajjegyzések csütörtökön már elmozdultak kéthavi mélypontjukról. Londonban tegnap délelőtt 30 centtel - 26,81 dollárra - emelkedett a decemberi szállítású brent barrelenkénti ára, miután az USA újabb erőfeszítést tett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsával a saját egylépcsős iraki tervét fogadtassa el. (Eszerint automatikusan megtámadható lenne a közel-keleti olajtermelő ország, amennyiben Bagdad továbbra is gátolná a fegyverzetellenőrök érdemi munkáját.)

Jövő tavasszal azonban, a közel-keleti nyugalom vélt helyreállását követően, a közgazdasági tényezőké lehet újra a fő szerep az olajárak befolyásolásában. Márpedig a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint mindössze 1,4 százalékkal nőhet globálisan a napi átlagos nyersolajszükséglet. Ez még akkor sem sok az árak magasan tartásához, ha az OPEC kőolajkartell kínálati összkvótája az idei évtizedes mélyponton maradna. Azt is feltéve persze, hogy az exportőri szervezet a markáns, jelenleg már 12 százalékos túltermelését is folytatja majd. Emellett az IEA ismét, immár napi 850 ezer barrelre emelte az OPEC-en kívüli országok napi össztermelésére vonatkozó előrejelzését. E többlet főleg a volt szovjet köztársaságokból, valamint Nyugat-Afrikából jöhet majd.

Oroszország napi kitermelése, helyi becslések szerint, az évtized végéig elérheti a 10 millió barrelt az elmúlt negyedévi 7,76 millió körüli szintről. Ám Szaúd-Arábiát várhatóan még így sem foszthatja meg az exportőrök között betöltött első helyétől - véli a Tyumen Oil főnöke -, mivel ebben a jóval nagyobb belső igénye mellett az elégtelen tároló- és szállítókapacitásai is meggátolják majd.