Nyárra lezárul a bankprivatizáció

Az ÁPV Rt. igazgatóságának döntése nyomán holnap megjelennek a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) és a Postabank privatizációjának első lépéseként a tanácsadói pályázatok kiírásai. A vagyonkezelő koncepciója szerint az FHB és a Postabank mellett a Konzumbank magánosítása is hasonlóan, nyílt, egyfordulós pályázat útján zajlik majd. Mivel azonban a Konzumbank a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tulajdonában van, itt még egyeztetés szükséges az ÁPV Rt. és az MFB között a lebonyolításról.

A Postabank és az FHB esetében azonban konkrét menetrendről tudott beszámolni az ÁPV Rt. tájékoztatóján Kamarás Miklós vezérigazgató.

A holnap megjelenő pályázat határideje december 9. lesz, s még az idén döntenek is a tanácsadó kilétéről. A kiválasztott befektetési társaságnak néhány hét alatt kell elkészítenie javaslatát a privatizációs koncepcióról. A kormány várhatóan márciusban hagyja jóvá az értékesítés módjáról szóló javaslatot, ezt követően kerül sor magára az eladási procedúrára. A vagyonkezelő tervei szerint a nyár folyamán, de legkésőbb októberig lezárható a két bank magánosítása.

A Postabank esetében szakmai befektetőnek történő értékesítésre lehet számítani. Vági Márton, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy eddig már tíz személyes megkeresés érkezett a vagyonkezelőhöz a Postabank iránt érdeklődve, a vevőjelöltek főként a hitelintézet hálózatát, ügyfélállományát és a postával történő együttműködését találták vonzónak. Az érdeklődők között több olyan befektető is van, mely még nincs jelen Magyarországon. (Egyikük, az olasz Unicredito lapunknak már megerősítette vételi szándékát.) Az FHB iránt is jelentős érdeklődés mutatkozik, itt a 40 százalék feletti részesedést és az immár felnőtté vált pénzintézet nyereséges gazdálkodását emelték ki. A jelzálogbank esetében a tőkeemeléssel egybekötött tőzsdei magánosítást részesítik előnyben. Az ÁPV Rt. megfelelőnek tartja a jelenlegi piaci helyzetet a sikeres bankprivatizációhoz, mindhárom pénzintézet esetében a saját tőkét meghaladó vételárat tartanak reálisnak.

Az ÁPV Rt. az általa - címletértéken - 10,7 milliárd forint körülire becsült kárpótlásijegy-menynyiség egészét szeretné a Forrás Rt. révén felszívni. A Forrás az állami vagyon apportálásával 18 milliárd forintnyi vagyont birtokol majd, ez nagyjából megegyezik a piacon lévő kárpótlási jegyek névértékével. A nyilvános részvénykibocsátás és -csere során így az 1742 forintos névértéken válthatják majd be jegyeiket a kárpótoltak a Forrás-részvényekre, az ütemterv szerint jövő áprilisban. A Forrás vagyonának mintegy 14 százalékát teszik majd ki a tőzsdei papírok (Mol, BorsodChem, Richter, Antenna Hungária), így a kárpótoltak szempontjából a vagyonértékelésen múlik az, hogy megéri-e a csere. Az ÁPV ígérete szerint korrekt értékelés következik, hiszen az ÁPV érdeke is, hogy felszívják az összes jegyet. A vagyonértékelés elkészültének határideje december 20., üzleti és eszközalapú módszereket használnak az értékelés során.

A kárpótoltak ettől függetlenül nem nagyon válogathatnak, az ÁPV Rt. nem tervezi, hogy a Forrás után még bármi mást felkínálna a jegyek ellenében. Kérdésünkre Vági Márton elmondta, hogy az eredeti kárpótoltakat csak annyiban különböztetik meg a "kopasz" jegyekkel cserélőktől, hogy ők biztosan megkapják a kívánt mennyiséget. A határozat nélküli igénylőknél elvben kártyaleosztásos allokáció lesz, azonban a felkínált mennyiség akkorra, hogy szinte bizonyosan jut a kopasz jegyet cserélőknek is. Ha véletlenül mégsem így lenne, felkínálnak más vagyont számukra. A Forrás kibocsátásának és tőzsdei bevezetésének összehangolására szintén nyílt, egyfordulós pályázat keretében választanak ki egy befektetési szolgáltatót. (ÁG)