Rohamosan nő a hitelkártyák száma

Az elmúlt két évben Magyarországon több mint kétszeresére nőtt a hitelkártyák aránya, miközben az összes kártya száma 40 százalékkal, 5,3 millióra bővült - derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentéséből, ami 2002. félévi számokat mutat. Míg 2000 júniusában 199 ezer hitelkártyát bocsátottak ki hazánkban, az idén félévkor már közel 460 ezret. Arányuk tehát fokozatosan nő az összes kártya számán belül, az idén júniusban már 9 százalékot tett ki. A teljes képhez persze hozzátartozik az is, hogy a hitelkártyák 60 százaléka ugyan hitelszámlához kapcsolódik, de nincs kamatmentes periódus vásárlás esetén, ezért mégsem klasszikus értelemben vett hitelkártya.

A hitelkártyák 67 százaléka Europay logós és 22 százaléka Visa. Ugyanakkor az MNB adatai szerint a Visa kártyákat aktívabban használják az ügyfelek, hiszen a műveletek számát tekintve már csak 56-40 százalék az arány, azok értéke alapján pedig 61-36 százalék.

Néhány éve Magyarországon csak kevesek kiváltsága volt a hitelkártya, mára azonban az átlagember számára is elérhetővé vált. Ez annak köszönhető, hogy a bankok többsége néhány éve a lakossági üzletág felé is nyitott, ami megfelelő jövedelmezőséget biztosít számukra. Ráadásul - főleg az idén - hatalmas hitelfelvételi láz indult meg a lakosság körében, ami a szakemberek szerint a jövőben is folytatódik. Ezt ugyan leginkább a lakáshitelek generálják, azonban más lakossági termékek is felfutóban vannak. Ilyenek a fogyasztási hitelek, ezeken belül pedig a hitelkártyák.

Ezeknek a plasztikoknak nagy előnye, hogy ha egyszer megkapja valaki, akkor a kártya érvényességének ideje alatt adott hitelösszeg áll a rendelkezésére, amit tetszés szerint hónapról hónapra kifizet (és akkor ingyen kapta a hitelt), vagy csak minimális részét törleszti (lejáratkor persze mindent vissza kell fizetni).

A kártyához csak egy elszámolási számla kapcsolódik, adott hitelkerettel. A klasszikus bankkártyák esetében egy hónapig vásárolhat valaki a hitelkerete erejéig, majd a hónap végén (vagy a következő elején) megkapja az elszámolást. Néhány napon belül vagy kifizeti a teljes összeget, vagy annak meghatározott hányadát. Minden bank meghatározza, hogy a felhasznált hitel legalább mekkora hányadát kell kifizetni havonta (ez lehet adott összeg is). Az "igazi" hitelkártyáknál nem kell kamatot fizetni, ha valaki a teljes elköltött összeget lerója. (A teljes kamatmentes periódus bankonként változó. Jelenleg a Citibank vezet 46 nappal.) Ha viszont csak egy részét törleszti, a maradékra a vásárlás időpontjától kamatot fizet.

A bankok persze nem nagylelkűek. Nem azért hitelezik meg az ügyfelet, mert jótékonykodnak, hanem arra számítanak, hogy nem fizeti vissza a teljes összeget, így a maradékra meglehetősen borsos hitelkamatot számíthatnak fel. Elég rápillantani a meglehetősen magas teljes hiteldíjmutatóra (thm), hogy valakinek elmenjen a kedve attól, hogy hosszabb távon így finanszírozza szükségleteit.

A hitelkártyákat vásárlásra tervezték, ezért a készpénzfelvételt "büntetik". Ugyanakkor a legtöbb kártya esetében mégis lehetővé teszik, hogy megfelelő, kibővített szolgáltatást nyújtsanak az ügyfeleknek. Azonban míg a vásárlás díja ingyenes a kártyával, addig a kézpénzfelvételre magas jutalékot számítanak fel, sőt, ez esetben nincs kamatmentes periódus,

azaz az első pillanattól kezdve ketyeg a magas hitelkamat. Éppen ezért célszerű a hitelkártyát csak vásárlásra használni, és ha van, betéti kártyával készpénzt felvenni. A napi készpénzfelvételi limiteket általában az ügyfél egyedileg meghatározhatja. A vásárlás esetében a legtöbbször a hitelkeret erejéig lehet költeni, de meg szoktak határozni maximális tranzakciószámot, azaz, hogy hányszor lehet használni a kártyát. Ugyanakkor a legtöbb pénzintézetnél ezek a megkötések egyedileg módosíthatóak.

Ahogy megszokhattuk, a bankok a hitelkártyák esetében is különdíjat számítanak fel mindenért. Így pénzbe kerül a hitelkeret túllépése, a keret módosítása, a jogosulatlan reklamáció, és késedelmi díjat is fizetni kell, ha valaki nem törleszt időben. A kártya letiltása és pótlása is külön összegbe kerül, sőt a bankok fantáziája kimeríthetetlen, ha újabb díjtételekről van szó.

Vannak olyan hitelkártyák is, amelyekkel csak vásárolni lehet, de készpénzt felvenni nem. Ekkor persze nem mindegy, hogy nemzetközi logóval ellátott plasztiklapról van-e szó, vagy csak meghatározott üzletek körében használhatóról. Míg a Credigen Bank BricoStore kártyájával csak egy üzlethálózatban lehet fizetni, addig a Magyar Cetelem Bank és a Magyarországi Volksbank Aura kártyájával csaknem ezer helyen. (Az Aura kártyák sajátossága még: lehetőség van arra, hogy a kártyaszámláról a folyószámlájára utaljon az ügyfél, így a hitelkeret szabadon felhasználhatóvá válik, azaz készpénzhez is lehet vele jutni.) Ugyanakkor a CIB Bank Bevásárlókártyája MasterCard Electronic logós, így az országban csaknem 20 ezer helyen használható. A vásárlókártyákat csak itthon lehet használni, külföldön nem.

Léteznek olyan hitelkártyák is hazánkban, amelyek abban különböznek a klassszikusoktól, hogy nincs kamatmentes periódus, hanem a vásárlás időpontjától kell fizetni a hitelkamatot. A legtöbb folyószámlához egyébként tartozik hitelkeret, de az itt felhasznált összeget általában havonta vissza is kell fizetni a pénzintézetnek. Az OTP Bank B és C hiteléhez kapcsolt kártya sokban hasonlít a klasszikus hitelkártyákhoz, csak éppen nincs kamatmentes periódus. Azonban ez a pénzintézet is hamarosan beáll a sorba. Az OTP Bank várhatóan a jövő év első felében "igazi", azaz kamatmentes periódust biztosító plasztiklappal is megjelenik a piacon.