Verbális intervenció
Járai Zsigmond egyedül a piaci spekulációt jelölte meg kockázati tényezőként, ami szerinte "keresztbe tehet" a jegybanknak. Magyarországon az elkövetkező években, egészen az eurózónába történő belépésig, a forint folyamatos felértékelődésére lehet számítani. A jegybankelnök szerint ha Magyarország 2004-ben belép az EU-ba, ezzel együtt már az EKB is fogja segíteni a magyar deviza stabilitását, s 2007-ben reális esély van az euró bevezetésére.
Az exportőrök árfolyamcsökkentéssel kapcsolatos elvárásáról pedig úgy vélekedett: a forint 2001 óta erősödik, de a cégek ellenállása csak most erősödött fel, ami összefüggésben van azzal, hogy tíz százalék körüli inflációval számolt a cégek döntő hányada 2002-ben. A statisztikai adatok szerint a bérköltségeket is tíz százalékkal növelték, ami a termelékenység romlásához vezetett. Felmérések szerint a magyar exportőrök gondjait 70 százalékban okozta a téves inflációs várakozás, és csak 30 százalékban a forint erősödése.
Az MNB magasabb inflációval nem orvosolhatja a gazdaság növekedési problémáit, mert ha inflációt gerjesztene, azzal gyakorlatilag törvénysértést követne el. Járai Zsigmond szerint nem véletlen, hogy az ilyen irányú nyomás a költségvetés beadását követően fokozódott. Hiszen a 4,5 százalékos infláció mellett tervezett 2003-as, igen feszített költségvetést látványosan stabilizálná egy 8-10 százalék körüli drágulás.
A forint várható árfolyamával kapcsolatosan elmondta: a 2003. év különleges lesz, hiszen a bérek gyorsan emelkedtek az idei év hatására, és a költségvetési hiány nagymértékben nem csökken. Járai az inflációs cél módosítását sem tartja célszerűnek, mert nagyobb drágulást vagy kisebbet el tud érni a jegybank, ám az sokba kerülne. (R. G.)
