Csökkentett az EKB
Az Európai Központi Bank a várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal, 2,75 százalékra csökkentette irányadó kamatát. Bár az eurózóna inflációja még mindig nem süllyedt a közös központi bank által megszabott 2 százalékos toleranciaszint alá, az EKB mégis úgy vélte, hogy az inflációs kilátások lehetővé tették a csökkentést.
Elemzők szerint azonban az EKB azt is jelezte, ez nem jelenti egy kamatcsökkentési sorozat első lépcsőjét. A bank ugyanis meglehetősen óvatosan fogalmazott a döntést követő sajtótájékoztatón, mondván: még az is előfordulhat, hogy az infláció sokáig 2 százalék felett marad. Egyértelművé tette tehát, hogy további csökkentések csak akkor várhatók, ha erre az infláció lehetőséget ad. Szakértők szerint a költségvetési probléma rendezése is szerepet játszott a döntésben.
Az EKB részéről elhangzottak a szokásos figyelmeztetések, elsősorban a strukturális problémákra hívták fel a figyelmet, amelyek a legnagyobb mértékben felelősek az eurózóna gazdaságának gyenge szerepléséért.
Magyar szempontból is jelentősége volt az EKB kamatvágásának, hiszen a hazai kamatprémium ezáltal tovább nőtt. A jelek szerint pedig ismét a forint és a magyar kötvények irányába fordult a befektetők figyelme. Az állampapírpiacon jelentős hozamesés következett be a hozamgörbe rövid oldalán, méghozzá tetemes forgalom mellett, ami egyértelműen azt jelzi, hogy a piacon ismét megindultak a kamatcsökkentési spekulációk.
A forint pedig történelmi magasságba emelkedett, délután a bankközi piacon egy ideig már csak 235,30 forintot adtak egy euróért, igaz, később 236 környékére tért vissza a közös európai deviza.
