Ismét Gulácsy lesz a sztár?
Bár a tulajdonosok szerint sem összebeszélésről, sem konkurálásról nincs szó, mégis tény: a két vezető aukciósház berkein belül mostanság egy sajátos alkotói világgal rendelkező festő, Gulácsy Lajos kivételes művei jelentik a fő szenzációt. A Kieselbach Galéria tulajdonosa múlt heti árverése előtt a Nakonxipánban hull a hó című alkotásra volt leginkább büszke (VG, 2002. december 2., 20. oldal) és nem alaptalanul: a kép 80 millió forintért, új magyar aukciós rekordárat felállítva kelt el pénteken a Vígszínházban. A Mű-Terem Galéria ma esti aukcióján szintén egy Gulácsy-kép, a Régi instrumentumon játszó hölgy (kikiáltási ára: 28 millió forint) ígérkezik a fő attrakciónak.
Az árverezőház téli anyagára összességében a minőségi kínálat a jellemző. A kommentárt már nem igénylő nevek, mint például Rippl-Rónai József, Vaszary János, vagy Aba-Novák Vilmos és a lenyűgöző Zsolnay-kerámiák mellett a galéria széles kínálata elsősorban a Római, valamint az Európai Iskolát képviselő művészek köreiből ajánl remek vételi lehetőségeket a gyűjtők és befektetők számára. Virág Judit, a galéria egyik tulajdonosa újságunknak elmondta, véleménye szerint a most még elérhető áron vásárolható Kontuly Béla-, Molnár-C. Pál-, Patkó Károly-, valamint Anna Margit-, Ámos Imre-, Bálint Endre-, Barcsay Jenő-, Korniss Dezső- és Vajda Lajos-művek tulajdonosai az elkövetkező években tisztes értéknövekedéssel számolhatnak majd.
Ugyancsak minden igényt kimerítő az elmúlt egy-két években szerényebben teljesítő nagybányai festők alkotásaiból összeállított anyag is. Boromisza Tibor és Román György egy-egy nagybányai jelenete, szokatlan képi világával újra a festőkolóniára irányíthatják a közvélemény figyelmét. A galéria vezetői szerint a szokatlan téma vagy kompozíciós séma azonban nem csak a gyűjtők által megszokott képi világ, a leginkább kedvelt stílusok felfrissítésére hat kedvezően. A különös beállítások és a szokatlan festői megoldások az olyan kimagasló művészek esetében is jótékonyan hatnak a leütési árakra, akiknek amúgy is kétségbe- vonhatatlan a művészettörténeti jelentőségük. A befektetők véleménye - mint azt a 60 millió forintért leütött Vaszary-csendélet, valamint a legutóbbi, Arno-parti témát megörökítő, 46 millió forintért értékesített Rippl-Rónai-festmény esete is bizonyította - az, hogy a legtöbbször éppen ilyen alkotásoknak köszönhetők a tiszteletet parancsoló rekordárak.
