Lazíthat politikáján a jegybank
Folytatódik a küzdelem a piaci spekulánsok és az MNB között. A jegybank tegnap ismét aktívan igyekezett kitessékelni - újabb euróaukciót tartott - a fölösleges pénzeket az országból. Emellett Járai Zsigmond az MTI-nek nyilatkozva az inflációs céllal kapcsolatos bejelentést is tett.
"Elengedi" a 2003-as célt a Magyar Nemzeti Bank, és helyette a 2004-es inflációs célra koncentrálva hozza meg döntéseit - így értelmezhető Járai Zsigmond tegnapi nyilatkozata. A jegybankelnök szerint elképzelhető, hogy 2003 végén a magas bérdinamika és az olajárak miatt nem lesz 4,5 százalék alatt az éves drágulás üteme, azonban a jelenlegi árfolyam- és kamatszint megfelelő ahhoz, hogy 2004 decemberében a fogyasztói árindex a 2,5-4,5 százalékos célsávban legyen.
Az, hogy a 2003-as cél helyett már a következő évre összpontosít a jegybank, az inflációs célkitűzési rendszer logikájából adódik. A monetáris politika eszközei ugyanis nem alkalmasak arra, hogy ilyen rövid távon hatást fejtsenek ki az áralakulásra. (Nemzetközi tapasztalatok szerint az úgynevezett transzmissziós mechanizmus - a jegybanki lépések begyűrűzésének - időszükséglete másfél, két év.) Mindamellett a tegnapi nyilatkozat mégsem minősíthető kizárólag technikai jellegű bejelentésnek.
Két hete Járai még határozottan kiállt amellett, hogy a jegybanki intervenció után a korábbihoz közeli, magas árfolyam- és kamatszint szükséges. Ehhez képest most az effektív kamatláb 8,5 helyett 3,5 százalékos, az árfolyam pedig mintegy 4 százalékponttal marad el a sávszéltől. Nem tudni, vajon a lazításként értelmezhető lépés mennyiben a jegybanki stratégia része, illetve mennyiben szól a hazánkban ragadt forró tőkének, amely nem hajlandó realizálni veszteségeit, hanem kamatemelésre és forinterősödésre vár.
A tegnapi euróaukciót jegybanki oldalról ezúttal is teljes hírzárlat övezte. Piaci szereplők szerint az MNB tegnap 500 millió eurót adott el 243,50 és 244,20 forint közötti sávban. Ez meglehetősen furcsa annak tekintetében, hogy hétfőn állítólag 244,50 forinton nem fogadta el az ajánlatokat. Szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy hétfőn csak tesztelte a piacot a központi bank, míg tegnap - a limittel rendelkező külföldieket is közvetlenül engedte ajánlatot tenni - a megfelelő mennyiségek láttán már el is fogadott belőlük jó néhányat. Egyes számítások szerint azonban még mindig 800-900 milliárd forintnyi tőke kering a rendszerben.
A pénzpiaci kamatok alakulásából egyértelműen látszik: a szereplők arra rendezkedtek be, hogy a rövid távú kamatok február 12-ig 3,5 százalék környékén maradnak. A jegybank tegnapi depótenderén a 100 milliárdos korlát ellenére ismét 570 milliárd forintot szerettek volna elhelyezni a bankok, miközben a valóságban még nagyobb a likviditástöbblet. Amennyiben ez hosszabb távon, azaz 1-2 hónapig fennáll - márpedig január 16-tól az áthúzódó hatásokat is beleszámítva február végéig valószínűleg így lesz -, az már okozhat inflációs problémát. A lakosság ugyanis negatív reálkamat helyett könnyen dönthet a fogyasztás mellett, és ezt később a kamatszint helyreállásával már nem lehet orvosolni.
Ugyanakkor a külföldiek számára sem kedvező a fennálló patthelyzet. A spekulánsok kivárnak, hátha magasabb forintárfolyam mellett tudnak majd távozni. Azonban - szakértők szerint - meglehetősen költséges a pozíciójuk finanszírozása, hiszen a tomnext piacon 2,20-2,50 százalékos szinten tudják elhelyezni tőkéjüket, azaz alacsonyabban, mint az európai irányadó kamat. Számukra nem ígér sok jót Járai tegnapi nyilatkozata sem, amely gyakorlatilag felmenti a jegybankot az erős forint politikája alól azáltal, hogy a 2004-es inflációs célt a jelenlegi árfolyam- és kamatszint mellett is elérhetőnek tartja.
