Jól tette, aki megfogadta a legutóbbi mellékletünkben (2002. november 25.) adott tanácsot, és hosszabb távra lekötötte bankban a fölösleges pénzét. Ma már csak nosztalgiával gondolhatunk a két hónappal ezelőtti kamatszintekre, amikor még 8 százalékos magasságokat is elérhetett az ember 1 éves lekötés esetén, de a 7 százalék feletti ajánlatok szinte általánosak voltak a felső kategóriában.
A napokban bekövetkezett kamatcsökkentések mértéke azonban minden képzeletet felülmúlt. A Magyar Nemzeti Bank másfél hete a forintra nehezedő nyomás miatt két, egymást követő napon 100-100 bázisponttal vágta meg az irányadó kamatát. A kereskedelmi bankok eddig szokatlan gyorsasággal reagáltak a kamatvágásra és a pénzpiaci hozamok zuhanására. Igaz, ilyen mértékű kamatvágás sem történt még a legújabb kori jegybanki történelmünkben.
A pénzpiacok hozamesését a vállalati hitelek jelentős része azonnal követte, ezek ugyanis többnyire Buborhoz kötött kölcsönök. A bankoknak tehát forrásoldalon is gyorsan kellett reagálniuk, ami nem jó hír a betéteseknek. Egyik napról a másikra ugyanis a bankok áthárították a 2 százalékpontos mérséklést. Sőt ennél nagyobb mértékű kamatcsökkentéseket is láthattunk. A jegybank ugyanis novemberben és decemberben is mérsékelt 50-50 bázisponttal, amit akkor csak kevesen követtek le. Most azonban lépni kellett.
Az eddig is alacsony látra szóló betéti kamatok azonban minimálisra csökkentek. A vállalatok látra szóló kamatai a mérséklések következtében gyakorlatilag a láthatatlan tartományba mentek le. A pénzintézetek egy része 1 százaléknál kevesebbet fizet éves szinten az ott várakozó összegekre, ami a banki díjakat figyelembe véve negatív kamatot jelent. (Többe kerül ugyanis a pénzfelvét vagy utalás, mint a kapott kamat.)
A Magyar Külkereskedelmi Bank az első vágást követő napon már 100 bázisponttal mérsékelte a betéti kamatait, az újabb vágás után pedig ugyanekkora mértékben folytatta a csökkentést. A vállalati lekötött betéteknél 50-175 bázispontos mérséklést hajtott végre a pénzintézet.
A bankok egy része kis ideig hezitált, volt, amelyik a múlt héten szinte naponta változtatott, és olyan is akadt, amely jelezte, hogy tekintettel a bizonytalan pénzpiaci helyzetre, egyedi kamatokat állapít meg a magánszemélyek esetében (BNP Paribas).
A Postabank arról döntött, hogy lakossági kamatait két lépcsőben csökkenti, január 27-étől és február 1-jétől. Így a Takarékszámla 1 millió forint felett 8,1 helyett 7,5, majd 6,5 százalékot fizet. A lekötött betéteknél pedig a fontosabb futamidőkre (1, 3, 6, 12 hónap) februártól 6 százalékot ad, ezzel egyébként a kamatcsökkentések után a legjobb kamatot kínálja majd. (A táblázatunkba már a februártól érvényes postabanki kamatot írtuk be.)
A legnagyobb hazai pénzintézet, az OTP Bank - amelynek kamatai gyakorlatilag viszonyítási alapot is jelentenek a többi bank számára - januártól már 50-70 bázispontos csökkentést hajtott végre, majd a jegybanki 200 bázispontos mérséklést követően újabb csökkentés következett. Február 1-jétől a pénzintézet 200 bázisponttal viszi lejjebb a lekötött betéti kamatait, így a fix kamatozással 1, 3, 6 és 12 hónapra lekötött betétekre csak 4,5 százalékot, 1 millió forint felett pedig 4,7 százalékot fizet, ami közepes nagyságú a piacon, és semmiképp sem tartozik a legjobbak közé. A lakossági látra szóló kamatát pedig az ügyfelek szomorúságára 1 százalékra mérsékli.
A Raiffeisen Bank úgy csökkentett, hogy egyelőre csak az új lekötésű betétekre fizet kevesebbet, a megújuló betétekre nem, de februártól ezekre is a kisebb kamat jár majd. A CIB Bank 150-250 bázisponttal vitte lejjebb a lekötött lakossági betéti kamatait, de már egyes lekötéseknél kamatot is emelt, ezzel a felső kategóriában biztosította a helyét. A kamatmérséklést tehát most arra is felhasználták a pénzintézetek, hogy áthelyezzék a kamatszintjüket a piaci átlagba, vagy éppen a fölé vagy az alá. Nem volt olyan bank, amely ne csökkentett volna.
Éppen ezért nehéz helyzetbe kerül, aki most szeretné bankban lekötni a pénzét. A befektetői szemmel elkeserítően alacsony kamatok akár arra is ösztönözhetik az embert, hogy ne is kösse le a pénzét, hanem válassza a bankoknak a takarékszámla-instrumentumát. Ez olyan látra szóló számla, amelyhez bármikor hozzá lehet férni, de magasabbak a költségei a normál folyószámlánál, ezért csak ritkábban érdemes hozzányúlni. Ugyanakkor magasabb összeg esetén kiemelkedő kamatot fizet.
A piacon egyébként az elemzők többsége kamatemelésre számít, ugyanis sokan úgy vélik, hogy az MNB kénytelen lesz az inflációs cél érdekében erősíteni a napokban begyengült forintot. Ekkor pedig újabb kamatlépések várhatók a kereskedelmi bankok részéről. A jövőben tehát várhatóan a kereskedelmi bankok is gyakrabban változtatják kamataikat, így követve a piaci folyamatokat. Érdemes lehet tehát kivárni a hosszabb távú lekötésnél a magasabb kamatszintet, és addig rövidebb lekötésekkel kihúzni.
Jó hír az eladósodni vágyóknak, hogy a hitelkamatok is elkezdtek csökkenni, ha nem is olyan sebességgel, mint a betéti kamatok. Az MKB a viszonylag gyors hitelkamat-mérséklők közé tartozik. A legjobb vállalati adósoknak nyújtott hitelek kamatát (prime rate) 75 bázisponttal, 11 százalékra csökkentette. Gyorsan reagált a Postabank is, amely 200 bázisponttal, 12 százalékra mérsékelte a prime rate-t, és a lakossági hiteleket általánosan legalább 1 százalékponttal olcsóbbá tette. Az OTP azonban már be is jelentette, hogy a lakossági hiteleinek kamatát 100-250 bázisponttal mérsékli, sőt a Forráshitel 5,5 (lakáshitel) kamatát január 1-jei visszamenőleges hatállyal 5 százalékra csökkenti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.