BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nőhet a kis kibocsátók szerepe

Újabb szerkezeti átalakulás előtt állnak a nemzetközi kötvénypiacok. Az utóbbi időben jelentősen megemelkedett a nagy állami kibocsátások volumene, amely félig-meddig kiszorította a kisebb, de jó adósok által kibocsátandó papírokat a piacról. A szakértők 2003-ban arra számítanak, hogy a trend megváltozik, és a tengernyi állampapír között a kis - jó hitelbesorolással rendelkező - országok, az egyéb szupranacionális intézmények és a vállalatok kötvényei iránt is megnő a kereslet.

Az utóbbi években egyre csak nő a nagy országok által kibocsátott kötvényállomány a piacon. Hol vannak már azok az 1990-es évek eleji aggodalmak, amikor a befektetők attól rettegtek, hogy az amerikai állampapírpiac összezsugorodik, és nem minden piaci szereplő tudja majd elhelyezni befektetésre váró tőkéjét a kiválasztott állampapírba. Ugyanezek a félelmek merültek fel a maastrichti kritériumok elfogadását követően az európai piacon.

Utólag alaptalannak bizonyultak a fenti félelmek, hiszen a jelek szerint néhány európai államnak - élükön Olasz- és Franciaországgal - esze ágában sincs leszorítani költségvetési hiányát a korábban vállalt szintre. Amerikában pedig a szufficit, amely már Clinton alatt semmivé foszlott, Bush elnöksége alatt masszív adóssággá változott. A nemrég bejelentett - heves vitákat kiváltó - gazdaságélénkítő csomag csak még egy nagyot lök a költségvetési deficiten.

2002-ben bruttó 2087 milliárd dollár értékben bocsátottak ki a különböző kormányok állampapírokat, amiben a legnagyobb részarányt Japán képviselte több mint 700 milliárddal.

A nemzetközi trend alól némi kivételt jelent Ausztrália, ahol néhány éven belül várhatóan megszűnik majd az állampapírpiac. A világon azonban kevés állam engedheti meg magának ezt a luxust.

A jelenlegi helyzet nehézségeket, de egyben lehetőségeket is jelent a kisebb kibocsátó országok és szupranacionális intézmények számára. Mindenképpen hátrány, hogy a nagy kibocsátók az úgynevezett kiszorító hatás miatt nehéz helyzetbe hozzák a kicsiket, a nagyok gyakorlatilag felszívják a pénzt a piacról. A portfóliómenedzserek világszerte kapkodnak a jó nevű, AAA minősítésű kibocsátók kötvényei után. Ez pedig jó lehetőséget jelent azok számára, akik valamicskével innovatívabbak a többieknél.

Olaszország az elsők között jött rá, hogy nem csak euróban denominált kötvényeket érdemes kibocsátania, hiszen a dollárkötvények még jobb lehetőségeket kínálnak. Az európai kormányok ugyanis csak az euróban denominált kötvényekre koncentrálnak (a benchmarkokat is az euróhoz igazítják), ami megteremtette a lehetőségét annak, hogy a dolláralapú kötvényeket kedvezőbb feltételekkel értékesíthessék. A szűkülő euróswapspreadek ugyanis olcsóbbá tették a dollárban történő adósságfinanszírozást, amivel azonban eddig csak kevés eurózónabeli állam élt.

A piaci szereplők többsége örömmel venné, ha az európai államok dollárban, fontban vagy akár más, egzotikusnak számító devizában bocsátana ki adósságpapírokat. Igaz azonban, hogy ez csökkentené a likviditást a szóban forgó országok hazai piacain, így ez várhatóan egy hosszabb folyamat lesz.

Noha a legtöbb újítás csak lassan válik elfogadottá a nagyobb országokban, a szuverén kibocsátók között egyre elterjedtebbé válnak a derivatív termékek. Mostanra már Francia- és Németország is felismerte, hogy a derivatív termékek - swapok - segítségével nagyobb mennyiségeket is kibocsáthatnak a kedveltebb futamidőkből anélkül, hogy a hozamgörbe alakját számottevően eltorzítanák ezáltal.

A franciák egyébként más téren is újítottak, 2002-ben 4 milliárd eurónyi 30 éves kötvényt bocsátottak ki, amelyeket az eurózóna inflációjával indexálnak (ez a második ilyen instrumentum, 2001-ben már volt egy ilyen kibocsátás). A tranzakció annyira sikeresnek bizonyult, hogy Német- és Olaszország is jelezte: fontolgatja az eurózóna inflációjához kötött kamatozású kötvények kibocsátását.

Szakértők szerint az idei év legfontosabb jellegzetessége az lesz, hogy ismét előtérbe kerülhetnek a kisebb kibocsátók. Azok ugyanis, akik annak reményében vásárolták tele portfólióikat a nagyok kötvényeivel, hogy a kamatcsökkentésekkor majd tisztes profitot realizáljanak, egyelőre kénytelenek átértékelni pozícióikat. A jelek szerint az amerikai és nagy európai kötvényekben már kevesebb a tartalék, ezért a befektetők figyelme részben ismét a kisebb kibocsátók felé fordult.

A piaci kötvényelemzők úgy vélik, hogy 2003 akár a vállalati kötvénypiac éve is lehet. Abban nagyjából minden szakértő egyetért, hogy a legtöbb az ázsiaiakon - pontosabban az ő kockázatvállalási hajlandóságukon - múlik majd, mivel ők a legnagyobb vásárlói a dollárban denominált kötvényeknek.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.