Bioáramot vásárol az MVM
Közel egy évtizeddel ezelőtt még az volt a Magyar Villamos Művek Rt. elképzelése, hogy - maradva a széntüzelésnél - úgynevezett fluidágyas, a korábbinál környezetkímélőbb erőművé alakítja át az akkor még tulajdonában lévő berentei hőerőművet. Ekkor még a komplexum látta el fűtési hővel a kazincbarcikai lakásokat, és hosszabb távon számítottak a fűtőanyagot szállító lyukói bányára is. A privatizációt követően az amerikai AES-csoport lett a tulajdonos, és terveik között szerepelt az erőmű korszerűsítése, ám akkori formájában nem kapták meg az állam támogatását ehhez. Az erőmű működési határideje 2004 végén jár le, éppen ezért az amerikai tulajdonos tavaly év elején úgy döntött, hogy kísérletet tesz egy az Egyesült Államokban már kipróbált és bejáratott módszer meghonosítására, és biomassza-alapúvá alakítja a berentei kazánokat. Ez mentette meg voltaképpen az erőművet a bezárástól.
A 10 millió dolláros projektre az engedélyt megkapták, első körben két kazánt alakítottak át, és a próbaüzem jó ideje meg is kezdődött. A fűtőnyagot jelenleg a környék négy erdőgazdasága (például az Egererdő Rt. és a miskolci székhelyű Északerdő Rt.) szállítja, ám az AES Borsodi Energetikai Kft. a későbbiekben támogatni akarja az úgynevezett energiaerdők telepítését is. Erre jó terepnek mutatkoznak az értéktelenebb környékbeli (észak-borsodi, abaúji) földek, amelyeket amúgy is ki kellene vonni a mezőgazdasági művelésből.
Évente legalább 250-300 ezer tonna fa szükséges az erőmű üzemeltetéséhez.
Az elképzelések szerint a bioerőmű évi 220 gigawattóra áramot termel az MVM Rt. számára, de áramszállítási szerződése van a BorsodChem Rt.-vel is. A villamos művek hajlandóságot mutat az ötéves szerződés meghoszszabbítására is.
A környezetszennyező barnaszén helyett megújuló energiahordozót felhasználó erőmű Kelet-Közép-Európa legnagyobb ilyen komplexuma lesz. Az erőmű beruházási költségének egy részét hitelből biztosítja a tulajdonos. A költségek mintegy 10 százalékát maga a Borsodi Energetikai Kft. állja, 10-20 százalékát pedig a kiotói megállapodásnak köszönhetően létrejött Joint Implementation közvetítésével kapják meg. Ráadásul Magyarország egyértelműen elkötelezte magát, hogy hosszú távon csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.
