Tovább tart az ingatlanhitelboom

Az idei első negyedévben havi mintegy 45 milliárd forinttal nőtt a hazai lakáshitelek állománya az állami jelzálogbank becslése szerint. Ez azt jelzi: a kihelyezések bővülési üteme 2003-ban meghaladhatja a tavalyi rekordévét is - fejtette ki Harmati László, a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) vezérigazgató-helyettese a bankárképző klubrendezvényén. A szakember egyúttal figyelmeztetett: a változatlan hitelkeresleti boom mesterségesen növelheti majd a lakásárakat a piacon. Az FHB belső adatai szerint a forgalomképes ingatlanok ellenértéke 5-8 százalékkal nőtt a 2001 első fél évét követő egy évben, miközben a hivatalos statisztikai adatok (a teljes lakásportfólióra vetítve) az árak stagnálását jelezték.

A finanszírozó bankok megszenvedik, ha az egyes társadalmi csoportokat egyébként túlzott előnyben részesítő lakástámogatási rendszer túlzottan gyakran változik - vélte Harmati. A támogatási mértékek esetleges csökkentésétől való félelem miatt a lakosság egy része az elmúlt hónapokban előre hozta hitelfelvételét. A koncentrált keresletet azonban "finanszírozási űr" követheti, holott a jelzálogbankok számára a kiszámítható növekedés lenne a fontos. Az FHB egy ügyfélre jutó átlagos jelzálogkölcsönének volumene ma 4-5 millió forint. A társaság várakozása szerint középtávon nőni fog a korszerűsítési célú, illetve szabad felhasználású jelzáloghitelek aránya itthon.

A lakásfejlesztési koncepcióért felelős Belügyminisztérium (BM) nem tart a lakosság túlzott eladósodásától. Az állampolgárok bizonytalan jövedelemszerzési kilátásaik miatt a jövőben sem fognak erőn felüli hiteleket felvenni - vélte Juhász István, a belügyi tárca lakáspolitikai főosztályvezetője. A hazai lakosság ugyanakkor változatlanul jelentős garanciavállalást, támogatásokat vár el az államtól ingatlanhitelei mellé. A BM a rendszer átalakítása keretében jelenleg a szociális alapú lakbértámogatások erősítését tervezi. A lakástakarékok továbbra is lobbiznak azért az (ez évben el nem fogadott) törvénymódosításért, hogy az előtakarékoskodási részleteket a munkaadó fizethesse alkalmazottja után. Az elképzelés szerint a befizetést a foglalkoztató költségként leírhatná, ráadásul nem számítana munkavállalói jövedelemnek sem. Mindez elsősorban a kis létszámú, csupán pár főt foglalkoztató cégeket segíthetné - fogalmazott Gergely Károly, a Lakáskassza elnök-vezérigazgatója, hozzátéve azt is: valószínűnek tartja: a mai, minimum négyéves előtakarékoskodási időszak idővel az Európában jellemző 1,5-2 évre csökken.

Míg itthon a lakosság összlétszámára vetítve 8 százaléknyi a lakástakarék-szerződések aránya, Ausztriában 69, Németországban 40, Csehországban 44 százalék. A további növekedéshez emellett többek közt az is hozzájárulhat, hogy a hazai bankok immár kivétel nélkül elfogadják az adós önrészeként a lakástakarék-megtakarításokat.