A Mabisz is támogatja a javaslatot
Évtizedek óta megoldatlan probléma az ár- és belvíz sújtotta területeken élő természetes személyek lakóingatlanaiban bekövetkezett károkkal kapcsolatos kártalanítás komplex megoldása - fogalmaz a kormány által múlt héten jóváhagyott s hamarosan a parlament által tárgyalandó törvénytervezet. A javaslatban egy olyan kártalanítási megoldás szerepel, amelynek révén az ár- és belvíz okozta káresemények kezelésénél lehetővé válik a kártalanítás előre tervezhető formájának kialakítása. A biztosítók ugyanis az ártereken, a hullámtereken épült házakat nem biztosíthatják, miközben az utóbbi öt évben az e területeken bekövetkezetett káresemények miatt több mint 36 milliárd forint terhelte a költségvetést. (Igaz, ebbe az összegbe nem csupán a lakossági károk tartoztak bele, ám zömüket ez tette ki.) Az itt élők önkéntes tagsági díj ellenében biztosításszerű védelmet kapnának, hiszen a havi befizetés - amely egyes hírek szerint 1000 forint körül mozogna, s a rászorultság mértékétől függően 30 százalékkal mérséklődhet - csak részben állna arányban a kárkifizetés nagyságával. A többletkiadást - a kártalanítás felső határa szerződésenként és káreseményenként 15 millió forint lenne - ugyanis az állam biztosítaná.
Az alap bevételei az önkéntes befizetésekből, az adományokból, valamint az esetleges költségvetési támogatásból és a nemzetközi segélyekből tevődnének öszsze. A Mabisz is támogatja a törvénytervezetet - mondta lapunknak Filvig István, a szövetség elnöke, ám arra a kérdésre, hogy a kezdeményezéshez esetleg nagyobb összeggel is hozzájárulnak-e, azt válaszolta, meg kell várni a parlamenti döntést, illetve a részletek konkretizálódását. A biztosítók eddig sem voltak aszociálisak - jegyezte meg Filvig, hozzátéve: már két éve is szorgalmazták egy katasztrófavédelmi alap létrehozását. Az elképzelés az öngondoskodásra épít, azaz fontos, hogy a veszélyeztetett területeken élők is felismerjék a rájuk leselkedő veszélyt, s az ellene való védekezéshez szerény mértékben hozzájáruljanak.
A Wesselényi alap létrehozásáról szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg módosulna a biztosítási tevékenységről szóló törvény is annak érdekében, hogy a biztosítók az alap működtetésével kapcsolatos feladataik ellátását, mint a biztosítási vagy azzal öszszefüggő tevékenységükön kívüli üzletszerű tevékenységet folytathassák. (Az alapkezelő ugyanis külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátására biztosítóintézetet is megbízhat.) Ide tartozhat többek között a kárrendezés, az ügyviteli teendők ellátása, illetve a szerződések megkötése - magyarázta Trunkó Barnabás, a Mabisz főtitkára.
