Jól fizet a magyar termesztőknek a spárga

Egyre több vállalkozás, családi gazdaság foglalkozik Magyarországon a spárga piacra termesztésével. A 4-5 nagyobb termelő mellett 300-350 őstermelő termel egy-két hektáron. Míg 1994-ben a terület megközelítette a 300 hektárt, 2001-ben pedig 700 hektár volt, az idén a becslések szerint eléri a 1700-1800 hektárt. (Megjegyzendő, hogy már évtizedekkel elezőtt is kisebb sikernövény volt a spárga: a jól eladható növényt 1962-ben csaknem 1200 hektárról takarították be, s exportálták dollárért.)

Fehér Béláné - aki oktatóként és kutatóként több évtizede foglalkozik a spárga termesztésével, s most ért vissza nyugat-európai tanulmányútjáról -, elmondta: bár az unió több országában, így Franciaországban és a legfontosabb exportpiacunkat jelentő Német-, valamint Görögországban is fontos kertészeti növény a spárga, a magyar árunak a következő 10-12 évben biztos piaca lesz Európában. Tény, hogy a spárga meglehetősen nagy munkaigényű, viszont a legjobban fizető áruk közé tartozik.

Mindazonáltal erősen hullámzik a növény ára: az idén a kilogrammonkénti 1000 forintos induló felvásárlási ár április elejétől mostanáig 280-300 forintra zuhant, s hasonló áresés volt tavaly is. Ám három év átlagában a spárgát más növénynél így is jobban megfizette a piac. Az áresés oka, hogy a melegre rendkívül érzékeny növény Európában egyszerre, torlódva érett be. A máskor április közepétől általában június 20-ig folyamatosan szedhető termény, függetlenül a fajtától, az idén rövid egy hónap alatt piacképessé fejlődött.

A magyar kivitelt főként a német piac telítettsége nehezítette - erősítette meg a budapesti Garten Kft.-nél Majtényi Bernát, a cég németországi vezető üzletkötője. Más években könynyű volt időben megtalálni a piaci rést a spárgát legkorábban szedő görögök után, de még a franciák és a németek előtt is. Az idén azonban mindenhol egyszerre hirtelen esett az ár.

Az elmúlt két év tapasztalata szerint Magyarországon a korai spárgafajták termesztését kell szorgalmazni - vélekedett Fehér Béláné. Így megelőzhetők a versenytársak. Ugyanis a növény a déli államokban, bár korán hoz termést, de rendszerint íztelenebb, és jelentős része másodosztályú. A hazánktól északabbra fekvő országok - Hollandia, Német- és Lengyelország - spárgája minőségileg (beltartalomban is) gyengébb a magyarnál. A magyar áru ízben, zamatban is jobb vetélytársainál, mert termőterületeink ökölógiailag kedvezőbbek.

Az export és a hazai piac megerősítéséhez azonban Fehér Béláné szerint nem nélkülözhető a termék hatékony marketingje. A spárga termelése kifizetődő, önköltsége kilogrammonként 200-260 forint, és szezonban átlagosan 280 forintért adható el.