Kaszpi olaj a Barátságban?
A következő három évben Kaszpi-tengeri olajat kíván juttatni az Odessza-Brodi vezetéken keresztül a Barátság-Adria rendszerbe az ukrán Ukrtransznafta társaság. A megoldás révén a - főként amerikai cégek által kiaknázott - kaszpi térség szénhidrogénjének találnak útvonalat a felhasználókhoz, megkerülve a zsúfolt Boszporuszt. Az ehhez használandó Odessza-Brodi vezetéken azonban éppen az ellenkező irányba, a fekete-tengeri kikötő felé továbbítható az olaj. Szükség lenne tehát olyan egy "iránymegfordító" beruházásra, mint az Adria esetében. Ráadásul a fekete-tengeri Odesszáig csak kétszeres átrakással juttatható el a kaszpi olaj, igencsak megdrágítva a szállítást.
Elvileg Magyarország is vásárolhatna az esetleg az országon is áthaladó kaszpi olajból, gyakorlati érv azonban nemigen szól mellette. A Mol Rt. százhalombattai finomítójának technológiája s összes létesítménye az orosz urál minőség feldolgozására alkalmas.
Alekszandr Todijcsuk, az ukrán társaság vezérigazgatója szerint a Barátság-Adria projekt résztulajdonosának és a rendszer használójának, az orosz Jukosz cégnek is érdeke a szállítások növelése. A tranzitdíjbevétel szempontjából ez nyilván így van, ugyanakkor a Barátság-Adrián ez esetben felváltva kellene szállítani a két minőséget. Ehhez az éppen nem szállított olajfajtát ideiglenes tárolókban kellene várakoztatni. Ilyen szabad tárolók pillanatnyilag nincsenek - tájékoztatták lapunknak olajipari körökből. Nincsenek a ma évi 14,5 millió tonnáig kihasznált Barátság vezetéken olyan fölös kapacitások sem, amelyek lehetővé tennék a szállítási idők érdemleges megosztását. Todijcsuk ugyanakkor lát lehetőséget a szállítható mennyiség növelésére, elismerve, hogy ez komoly beruházást igényel majd a beruházásban részt vevőktől. (Az Odessza-Brodi szakasz kapacitása 9-14,5 millió tonna. A vezetéket nemrég helyezték üzembe, s napirenden van az ellenkező irányú, azaz Gdansk felé történő meghosszabbítása is.)
A komolyabb tervezésig egyébként is ki kell várni a Barátság-Adria projekt átadását. Az eredeti üzembe helyezési időpont 2003 vége lett volna, ám a Lehman Brothers szerint már februárban látható volt egy legalább féléves csúszás. Mint már beszámoltunk, az orosz-horvát-magyar-szlovák-ukrán-fe-hérorosz terv szerint az Adria-vezetéken a szállítás irányának megfordításával, a két vezetéken keresztül jut majd el az orosz olaj a mélytengeri Omisalj kikötőbe, ahonnan számos felhasználóhoz, de mindenekelőtt az USA-ba szállíthatnák. A bő háromezer kilométeres szakaszon a tranzitdíj 0,64 dollár/tonna lenne száz kilométerenként, míg az omisalji átrakás ára tonnánként 2,5 dollár.
Néhány napja újabb akadály látszik késleltetni az átadást. A horvát környezetvédelmi miniszter közölte, a létesítmény környezetvédelmi szempontból kockázatos, s engedélyezésekor a legszigorúbb természetvédelmi elvárásokat követelik meg. Bozo Kovacevic elismerte a beruházás fontosságát, de leszögezte, hogy ha az az üzemeltetőtől várt tanulmány alapján nem felel meg a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak, újabb vizsgálatot és intézkedéseket rendelnek el.
A kivitelező horvátországi Janaf cég elnök-vezérigazgatója, Vesna Trnokop-Tanta nemrég közölte, hogy körülbelül hat hónapon belül készül el a miniszter által említett tanulmány. Ezt követően a minisztérium szakembereinek még négy hónapjuk marad a tanulmány állításainak ellenőrzésére, vagyis kedvező esetben emiatt nem fog tovább csúszni - a már egyébként is a jövő év közepére várt - átadás. A minisztérium az engedély kiadása előtt arra a próbaüzemre is kíváncsi, amelynek során az Adria-kőolajvezeték két irányban szállítja az olajat.
Az átadás után a kezdeti évi 5 millió tonnáról 15 millió tonnára kívánják növelni az Adria-Barátság vezetéken keresztül szállítandó olaj mennyiségét. (Ez napi 100 ezer hordóról napi 300 ezerre való növelést jelent.) A Janaf pillanatnyi kapacitása évi 20 millió tonna, ezt 35 millió tonnára tervezi növelni. Most viszont csak évi 6,1 millió tonna olajat továbbít, miután az 1991-95-ös délszláv háború idején létesítményei többségének működését leállították.