Uniós bankfelszámolás itthon is

A hitelintézeti törvény (hptv.) várhatóan júniusban elfogadandó módosításának fontos eleme, hogy a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) ellenőrzési jogosítványa a jelenlegi gyakorlattal szemben kiterjedhetne azokra a nem pénzügyi vállalkozásokra is, amelyek bankban vagy befektetési vállalkozásokban bizonyos tulajdonhányaddal rendelkeznek - derül ki a javaslatból, amelynek általános vitája két hete kezdődött meg a parlamentben. Az ellenőrzés, adatbekérés viszont ezek esetében kizárólag az érintett pénz- és tőkepiaci intézménnyel való kapcsolatra korlátozódna.

A leendő törvény kiterjesztené a felügyeletnek a pénzügyi csoportokra vonatkozó jogosítványait is. A jövőben például a bankoknál előírt 8 százalékos tőkemegfelelési mutatót nemcsak a hitelintézet esetében kell igazolni, de az ahhoz kötődő pénzügyi vállalkozások, járulékos társaságok egészére vetítve is rendelkezni kell azzal (az egységes szavatolótőke-számításról külön jogszabály rendelkezik majd). Ugyancsak összevontan kezelik a továbbiakban a kockázatvállalási követelményeket is. Az összevont alapú körbe nem szükséges beszámítani a pénzügyi holding, bank által csak időlegesen birtokolt vállalkozást, illetve azokat a cégeket, amelyek mérlegfőösszege és mérlegen kívüli tételei nem érik el az anyavállalat eszközeinek 1 százalékát.

Az új törvény alkalmazza azt az elvet, hogy az Európai Unióban (EU) alapított hitelintézet, pénzügyi holding hazai fiókját, vagy határon átnyúló tevékenységét az anyaország felügyelete kontrollálja. A Magyarországon alapított, külföldre merészkedő pénzügyi intézmények prudenciális tevékenységének ellenőrzéséért viszont az adott államokban is a PSZÁF felel.

Ha egy külhoni, ám itthon is szolgáltató banknál felszámolás, végelszámolás indul el, annak határozatát automatikusan itthon is végre kell hajtani - olvasható ki a javaslatból. Hazai központú bank csődje esetén itthoni végelszámolónak, felszámolónak kell intézkednie azokban az EU-tagállamokban is, amelyekben az adott intézménynek fiókja volt, vagy amelyekben szolgáltatást végzett.

A pontosítások érintik a lakás-takarékpénztári törvényt is. Eszerint a jövőben az EU-ból munkavállalás céljából hazánkba települt állampolgárok is jogosultak lesznek az előtakarékoskodáshoz kötődő hitel és állami támogatás igénybevételére, ha a pénzt magyarországi ingatlanra költik. A lakáspénztáraknál megtakarított tőkét bármely EU-tagállamban el lehet majd költeni, e mellé nem jár azonban állami támogatás. Az előterjesztésből az is kiderül: a lakástakarékok szabad eszközeik legföljebb 20 százalékát ezentúl az OECD- vagy az EU-államok hitelintézeteinél is leköthetik.

Fideszes parlamenti képviselők - köztük Latorcai János, a gazdasági bizottság alelnöke - a hptv.-t módosító javaslata szerint tovább kellene erősíteni a takarékszövetkezetek garanciaintézményének, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapnak (Otiva) a megelőző jellegű tevékenységét is. Eszerint az Otiva már akkor is közvetlen tőkejuttatással vagy kezességvállalással segíthetne egy-egy tagintézményénél az előírt fizetőképességi mutató fenntartása érdekében, ha látható: az annál "bekövetkezett események átmeneti jellegűek és rövid távon önerőből is helyreállíthatók". Az Otiva által nyújtott segítséget a PSZÁF is köteles lenne figyelembe venni az adott integrált takarékszövetkezet helyzetének vizsgálata során.