Merz súlyos véleményt mondott Amerikáról, Trump nem teszi zsebre szövetségese véleményét
Németország kancellárja szerint az Egyesült Államokat megalázza az iráni rezsim. „Egy egész nemzetet aláz meg az iráni vezetés, különösen az úgynevezett Forradalmi Gárda. Remélem, hogy ennek minél hamarabb vége lesz” – idézte Friedrich Merz kancellár hétfői beszédét a CNBC.
„Az irániak nyilvánvalóan nagyon ügyesek a tárgyalásban, vagy inkább abban, hogy ne tárgyaljanak: hagyják, hogy az amerikaiak Iszlámábádba utazzanak, aztán eredmény nélkül távozzanak” – tette hozzá a német kancellár.
Merz súlyos véleményét a NATO legerősebb tagjáról azután fogalmazta meg, hogy Donald Trump amerikai elnök többször bírálta az európai országokat, amiért nem vesznek részt az iráni háborúban. Merzhez hasonlóan Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök sem akarja országát belekeverni az iráni háborúba.
Merz: nő a frusztráció Európában az iráni háború miatt
Európa már így is küzd az orosz–ukrán háború gazdasági hatásaival, és úgy véli, hogy biztonsági szövetségeseként az Egyesült Államoknak egyeztetnie kellett volna vele, mielőtt Izraellel együtt megtámadják Iránt. Az európaiak neheztelnek Trumpékra, mivel a közel-keleti háború negatívan érinti a kontinens gazdaságát.
Az európai vezetők attól is tartanak, hogy az Egyesült Államok alábecsülte az iráni rezsim ellenálló képességét, és a háború hosszasabban elhúzódik.
„Az ilyen konfliktusokkal mindig ugyanaz a probléma: nem csak be kell lépni, ki is kell tudni lépni. Ezt Afganisztánban húsz éven át nagyon fájdalmasan láttuk. Láttuk Irakban is” – mutatott rá Merz a korábban amerikai kezdeményezésre indult katonai megszállásokra, amelyekről az Egyesült Államok vezetése szintúgy nem tájékoztatta előzetesen az egész NATO-t, de még csak az amerikai kongresszust sem.
Jens Stoltenberg, a NATO korábbi főtitkára, jelenlegi norvég pénzügyminiszter a CNBC-nek azt mondta, hogy a háborúk veszélyesek, és az eszkaláció továbbra is nagyon reális lehetőség, a béketárgyalások pedig holtpontra jutottak. Hozzátette:
Háború van Iránban, a Közel-Keleten, és teljes körű háború van Európában, Ukrajnában, és a háborúk természetüknél fogva kiszámíthatatlanok. Eszkalálódhatnak, és ha ez megtörténik, az mindenekelőtt emberi szenvedést jelent majd, de a gazdasági következményei még annál is súlyosabbak lesznek, mint amilyeneket eddig pénzügyi értelemben tapasztaltunk.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken azt mondta, hogy az EU-nak az iráni háború kezdete óta 25 milliárd euróval többet kellett fizetnie az olaj- és gázimportért.
Sokáig nem heverjük ki az iráni háborút: hatása pár hét alatt már a koronavírus-járványéval vetekszik – látszanak a hosszú távú következmények
Az iráni háború gazdasági hatása már most a koronavírus-járvány okozta globális válság felével ér fel, és a helyzet egyre romlik. Az energiasokk súlyos inflációt és gazdasági lassulást hozhat, miközben a piacok még mindig alábecsülik a veszélyt – mutatott rá a Világgazdaság a napokban.
- Az Egyesült Államok és Izrael katonai lépései, valamint a Hormuzi-szoros lezárása alapjaiban rengették meg az energiaszektort, aminek hatásai most kezdenek begyűrűzni a gazdaság egészébe.
- A gazdasági hatások még csak körvonalazódnak, de az irány egyértelmű: stagfláció fenyegeti a legnagyobb gazdaságokat.
- Ez egyszerre jelent magas inflációt és gyenge gazdasági növekedést.
- Az energiaimportáló országok különösen sérülékenyek: például az Egyesült Királyságban már most 0,7 százalékos GDP-csökkenéssel számolnak.
- Az inflációs várakozások is emelkednek.
A német gazdaságnak betesz az iráni háború, sokkal lassabb marad a növekedés a vártnál
A német gazdaság a jelek szerint nem áll egyhamar talpra, a növekedést az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása következtében kialakult globális energiasokk lassítja. A folyamatok láttán az ország vezető gazdasági intézetei jócskán megvágják a kilátásokat, és megemelik az inflációs előrejelzéseiket március végén.
Az intézetek a szeptemberben előre jelzett 1,3 százalékról 0,6 százalékra csökkentették a 2026-os gazdasági növekedési előrejelzésüket.
Nem sokkal optimistábbak a jövő évet illetően sem: a szeptemberi 1,4 százalék helyett már csak 0,9 százalékos növekedést prognosztizálnak Európa legnagyobb gazdaságában.
A közgazdászok az infláció gyorsulását várják, annak függvényében, hogy meddig tart a háború, mennyivel drágulnak az energiahordozók és a nyersanyagok, illetve milyen mértékű hiány alakul ki belőlük.
