Magas közjegyzői díjak

Banki szakemberek már régóta nehezményezik, hogy a közjegyzői díjak esetenként indokolatlannak tűnő mértékben drágítják meg a kölcsönöket. Auer Katalin a bankszövetség részéről lapunknak elmondta: többször foglalkoztak már a kérdéssel, a probléma ugyanis a lakossági és a vállalati hitelezést is érinti. Ez utóbbi csoportnál több százezer forintot is jelenthetnek az így felmerülő kiadások, a lakosság esetében általában százezer forint alatti öszszegről lehet szó. Arányában mindkét csoportnál igen jelentős mértékben drágítják e díjak a hitelfelvételt. Emiatt mintegy három-négy évvel ezelőtt meg is keresték az Igazságügyi Miniszté-

riumot, a helyzet azonban azóta sem változott.

A bankszövetség érvelése szerint a hitelügyleteknél olyan típusú szerződésekről van szó, amelyek megfogalmazásába a közjegyző alapvetően nem szól bele, a bank állítja azt össze. A banki szakértők e passzív szerephez mérten ítélik aránytalanul magasnak a szolgáltatásért járó díjat.

Parti Tamás közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szóvivője szerint azonban 1991 óta - amikor is meghatározták az ügyértékhez igazodó közjegyzői munkadíjat - a mérték nem változott. Hozzátette: kétségtelen, hogy a jelentős összegű hitelszerződések közokiratba foglalása a több mint tíz éve megállapított tarifák ellenére is tetemes kiadást okozhat az adósnak. E szerződések közokiratba foglalását egyébként - a jelzáloghitel-intézetek zálogszerződései, valamint az ingó és vagyont terhelő zálogszerződések kivételével - nem írja elő jogszabály. A bankok viszont a maguk, illetve természetesen saját hitelezőik érdekeinek védelmében megkövetelik a közjegyzői procedúrát. A közokirat birtokában ugyanis nem kell évekig pereskedniük, rögtön végrehajtást kezdeményezhetnek a nem fizető adóssal szemben. Parti Tamás utalt arra: a díjszabási rendelet módot nyújt a tarifa - akár 50 százalékos - mérséklésére, amennyiben az ügyfelek okirattervezetet nyújtanak be.

A magyarországi díjak jelenleg elmaradnak a Nyugat-Európában érvényesített tarifák mögött. Azt azonban nem lehet megjósolni, hogy az uniós csatlakozást követően emiatt megnő-e a magyar közjegyzők külföldi ügyfélforgalma. (NTK-MKK)