MNB: jelentős kamatemelés

Tegnap a vártnál 50 bázisponttal nagyobb, száz bázispontos alapkamat-emelést hajtott végre a jegybank. A lépést Járai Zsigmond, az MNB elnöke azzal indokolta, hogy a sáveltolást túlreagálta a piac, és a forint 260 forint/ euróra gyengülése már veszélyeztette az inflációs cél elérését, a megnövekedő infláció és az azt követő béremelések pedig semlegesítették volna azt a versenyképesség-javulást, amelyet az exportáló vállalatok a forint gyengülése révén elértek. A jegybankelnök nem zárta ki, hogy amennyiben az árfolyam alakulása szükségessé teszi, újabb kamatlépéseket tesz a jegybank annak érdekében, hogy a nemzeti valuta a jelenleg kívánatosnak tartott 250 forintos egyensúlyi árfolyam közelében maradjon. Az elérni kívánt egyensúlyi árfolyam azonban változhat - mondta Járai. Az olajár csökkenése, az importált defláció, valamint a bérnövekedés jelenleg is tapasztalható lassulása és a költségvetési hiány mérséklődése miatt az inflációs cél eléréséhez szükséges árfolyam 245 forint/ euróról 250 forintra módosult, és az inflációt csökkentő tényezők fennmaradása esetén előfordulhat, hogy a 250 forint/eurós árfolyamnál gyengébb árfolyam lesz kívánatos.

A jegybank a kormánnyal kötött megállapodást követően döntött a múlt héten arról, hogy a forint árfolyamsávját 2,25 százalékkal eltolja, amelynek következtében 5 forintos gyengülést várt. A sáveltolást az tette lehetővé, hogy a kormány intézkedést hozott a költségvetési hiány 76 milliárd forintos csökkentésére, és ígéretet tett arra, hogy a jövő évi költségvetésben visszatér az unióhoz benyújtott gazdaságpolitikai programban szereplő pályára, csökkenti a termelékenységet meghaladó bérkiáramlást, és arra törekszik, hogy az ERM II.-höz viszonylag rövid idő múlva csatlakozhasson az ország. Misura Gábor, az MNB szóvivője lapunknak elmondta, hogy a jegybank továbbra is elsősorban az inflációs célkitűzést preferálja, de emellett az árfolyamcélt is szem előtt tartja. (TK)