Olajpiac: Irak jön, a kvóta marad?

Elemzők és hivatalos nyilatkozatok alapján sem csökkenti tagjai napi 25,4 millió hordós kiviteli összkvótáját a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) mai dohai (Katar) ülése. Abdullah bin Hamad al-Attiyah, a kartell elnöke szerint amíg 22 dollár fölött van az olaj hordónkénti ára, nincs ok a termelés visszafogására, ennek inkább októbertől van realitása. Ám az olajpiacot számtalan bizonytalanság jellemzi, például, hogy Irak mikor jelenik meg ismét a világkereskedelemben. Hétfői hírek szerint a jövő héten exportál, kedden újabb két hónapos csúszásról lehetett olvasni. "Semmi sem kizárt. A hónap végén újabb találkozón dönthet az OPEC a kiviteli kvótákról, ha Irak visszatérése ezt indokolja" - tudtuk meg az OPEC sajtófőnökétől.

"Nagyon kérdéses, hogy célszerű-e iraki olajat hozni Magyarországra, hiszen ezt addig sem nagyon tettük, amíg a kirkuki mező olaja még hozzáférhető volt" - válaszolt lapunknak Fasimon Sándor, a Moltrade Mineralimpex vezérigazgatója. Biztonságos ellátás esetén az Adria-vezetéken esetleg felhozható iraki olajnak ugyanis a Barátságon érkező, orosz olajjal kell versenyeznie, mint azt teszik a most is elérhető, mediterrán térségbeli olajok is. Irak visszatérése tehát Magyarország szempontjából mindössze annyit jelent, hogy egy típussal bővül a mediterrán kínálat.

Piaci hatása viszont mindenképpen lesz. Számítani lehet arra, hogy a kínálatnövekedés rövidebb-hosszabb időre túlkínálatot, az pedig áresést okoz, de arra is, hogy az OPEC - tagjai exportkvótáinak a csökkentésével - rövid időn belül ismét gondoskodik a kereslet és a kínálat egyensúlyának helyreállásáról. Pillanatnyilag azonban nagyon sok a bizonytalanság, nagyon sok tényező alakítja az olajpiacot, emiatt nehéz megjósolni az OPEC holnapi döntését, illetve a jövőbeli piaci mozgásokra (iraki kőolaj-visszatérése) adott válaszait.

Kérdésünkre az OPEC sajtóirodájának vezetője hangsúlyozta, hogy mivel Irak ma is a kartell tagja, értelemszerűen részese lesz a kvótarendszernek is, amint exportál. Addig azonban nélküle döntenek, olajminisztere ugyanis még nem lévén (Tamir Gadban csak az USA által kijelölt minisztériumi igazgató), nem volt kit meghívni a mai találkozóra sem. Az eseményen viszont ott lesz a kartellel együttműködő számos ország - például Oroszország, Norvégia, Mexikó, Omán, Szíria és Egyiptom - képviselője is. Igor Ivanov orosz külügyminiszter egyébként a mai OPEC-találkozó kapcsán előrevetítette, hogy bár Oroszország rövid távon együttműködik a szervezettel az árak és a piaci egyensúly megtartása érdekében, hosszabb távon olajtermelése bővítésére és piaci részesedése növelésére készül.

A kartell mai döntésével kapcsolatos várakozások az árak esésében mutatkoztak meg. Tizenkét heti csúcsáról a júliusi szállítású nyersolaj ára 18 centtel, azaz 0,6 százalékkal, 31,27 dollárra esett hordónként a zárás utáni elektronikus kereskedésben a New York-i tőzsdén. A londoni brent ugyan júliusra 1,2 százalékkal, vagyis 32 centtel, 28,17 dollárra erősödött, de emögött az a hír állt, hogy a norvég Statoil ASA javítások miatt leállította a munkát a Sleipner mezőn.

A kvóta változatlanul hagyása mellett most leginkább az szól, hogy az OPEC-olajkosár ára 26,75 dollár körül mozog, vagyis kényelmesen benne van a kartell által kívánatosnak tartott 22-28 dolláros sávban.

Ismeretes, hogy Irak az 1991-es Öböl-háború óta csak ENSZ-engedéllyel exportálhatott olajat, kivitele pedig teljesen leállt a közelmúltban vívott háború óta. Az export újraindításakor kezdetben komoly mennyiségről nem lehet szó, hiszen az arab állam a háború előtti, napi 2,5 millió hordós termelés helyett ma csak napi 700 ezer hordónyit termel, belpiaca pedig napi 600 ezer hordónyi olajterméket igényel. (Viszont a törökországi Ceyhan kikötőjében is vevőre vár 7 millió hordó iraki olaj.) Tamir Gadban erre a hónapra már átlagosan napi egymillió hordós termelést jósolt arab források szerint. Szintén rá hivatkozva a tegnapi Financial Times júliusra tette a napi egymillió hordós előrejelzést.

A Middle East Economic Survey becslése szerint Iraknak 4,5 milliárd dolláros bevétele lehet az olajeladásokból. A kartell teljes idei olajbevétele a tavalyinál 19 százalékkal több, 223 milliárd dollár lesz az amerikai energiaminisztérium előrejelzése szerint. A növekmény részben a magasabb árakból, részben a kivitel 6,8 százalékos mennyiségi növekedéséből fakad.

A termelés felfuttatásához az ország olajiparának feltámasztására van szükség. Mint ismert, az erre vonatkozó fővállalkozói megbízást az amerikai Halliburton leányvállalata, a Kellogg Brown and Root (KBR) kapta egy indulóértékben 75 millió dolláros, később 600 millió dollárosra, két év alatt pedig 7 milliárdosra bővülő megbízás formájában, még május elején. A versenyeztetés nélkül adott megbízásért támadás is érte a társaságot az amerikai ellenzék részéről, ugyanis Dick Cheney alelnök korábban öt évig volt a Halliburton elnöke. A demokraták valószínűsítették, hogy a társaságot jó kormánykapcsolatai segítették a megbízáshoz.