Bizonytalan szolgáltatók
Derült égből a villámcsapás - az áramszolgáltatók így jellemezték a gazdasági tárca bejelentését, miszerint augusztus 1-jétől 9 százalékkal drágul az áram. Az elmúlt 3-4 évben mindig jóval korábban lehetett tudni az emelés mértékét, így az érintett cégek kellően felkészülhettek rá.
A 9 százalékkal növekvő értékesítési ár csak az érem egyik oldala, ám hogy a vásárlási ár miként változik, arról még nincs hír - mondta lapunknak Lehóczki Gábor, a Démász pénzügyi igazgatója. Így az sem tudható, hogy az MVM-nek, a termelőknek és a szolgáltatóknak milyen pozíciót, azaz árrést teremt a kormányzat.
Az áremelés belső struktúráját nem lehet látni, így a marzs alakulására vonatkozóan semmilyen információ nincs - magyarázta Künszler Béla, az Édász vezérigazgatója. A héten megjelenő Magyar Közlönyből derül csak ki, hogy a különböző fogyasztói csoportoknál, termelőknél, szolgáltatóknál mi csapódik le a drágulásból. Csak ezt követően lehet kiszámolni, hogy az áramszolgáltatók jövedelmezőségét ez mennyiben érinti - tette hozzá, amivel a Titász és az Elmű képviselői is egyetértettek.
A piaci szereplők mindenesetre nem számolnak marzsuk jelentős változásával, mondván, szűkülésre vélhetően nem kerül sor, ám a nagyobb mértékű kedvező elmozdulást sem indokolja semmi. Piaci pletykák szerint az áram beszerzési ára az áramszolgáltatóknak 9-12 százalékkal nő. Utóbbi esetben a rosszabb fogyasztói struktúrával rendelkező, ezért éppen csak nyereséges áramszolgáltatók akár veszteségessé is válhatnának. Erre 2001-ben már volt példa.
Nem tudni azt sem, hogy az ipari, illetve a nagyfogyasztók különböző tarifái hogyan változnak, ezért bizonytalan, hogy egy-egy áramszolgáltató mekkora beszerzési árnövekedést tud áthárítani a fogyasztókra. Egyes szakértők mindenesetre nehezen értelmezhetőnek tartják azt a két okot, amivel a gazdasági tárca az áremelést indokolta. A forint árfolyamgyengülése ugyanis nem új keletű, ráadásul ezt nem is külső tényezőként kell felfogni, hiszen éppen a júniusi kormányzati intézkedések indították el a lejtőn a nemzeti fizetőeszköz kurzusát. A másik ok, miszerint megdrágult az importált villamos energia ára is, amelyet a paksi atomerőmű üzemzavara miatt kieső teljesítmény részbeni pótlására kell vásárolni, azt jelzi, hogy Paks belső hibájának következményeit mással fizettetik meg. S az sem kedvező jel, hogy a hirtelen bejelentett áremelés a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságára utal. Néhányan úgy vélekednek, hogy az emelés elsősorban a költségvetési hiány foltozását célozza, ezért főként a forgalmi adót visszaigényelni nem tudó végfelhasználók lehetnek az intézkedés vesztesei.
