Egy Postabank-üggyel kevesebb
Lapunk értesülései szerint Barak Alon értesítette a magyar hatóságokat, hogy több mint 12 millió dollár értékű Postabank-részvényét hajlandó letétbe helyezni, hogy azok árából térítse meg a Postabank vele szembeni követeléseit. A hitelintézetet egy akkreditívügylet kapcsán érhette kár, amelyet az osztrák üzletember cégével, a BCL Trading GmbH-val kötött. Értesüléseinket Bárándy György, a Bárándy és Társai ügyvédi iroda tagja, Barak Alon védője megerősítette.
Ezzel egy időben a magyar vádhatóság döntött arról is, hogy az üzletember magyarországi őrizetben tartása a továbbiakban nem feltétlenül szükséges, ezért kiadják az ausztriai hatóságoknak. Ott ugyanis egy másik, a cseh Comercní Banka kárára elkövetett csalás miatt folyik ellene eljárás. Egyes források szerint Barak Alon magyarországi akkreditívügyében a bíróság csak később dönt, az önkéntes kárenyhítést azonban a bíró a büntetést korlátlanul enyhítő körülménynek tekintheti.
Az ügy 1998-ban kezdődött, amikor az osztrák BCL Trading 12 millió dolláros acélvásárlásra kötött szerződést a Nádor 95 Rt.-vel. Az ügylet finanszírozására a Nádor 95 Kft. kezdeményezésére a Postabank két, 6 millió dollár értékű akkreditívet állított ki a BCL javára. A BCL az okmányokat eladta négy külföldi banknak, így pénzhez jutott. A Postabank a külföldi pénzintézeteknek nem fizetett az akkreditív ellenében, mivel időközben kiderült, hogy az acélszállítások teljesítését igazoló okirat hamis. A külföldi bankok így nem látták viszont pénzüket, s beperelték a Postabankot. A bank a BCL-től és a Nádor 95 Rt.-től peres úton próbálta megszerezni az összeget, Barak Alon mostani peren kívüli ajánlatáig sikertelenül.
Alon a papírokat 1999 előtt vásárolta, az állam azonban 1999-ben többségi tulajdont szerzett a bankban és 5 forintra leértékelte a komoly tőkehiánynyal küzdő hitelintézet papírjait, amelyek akkor 100-140 százalék körüli áron cseréltek gazdát az OTC-piacon. A kisrészvényesek - köztük Barak Alon - ezután pert indítottak, mert az állam a többségi tulajdon megszerzésekor nem tett nekik ajánlatot a részvények megvételére azon az árfolyamon - 106 százalékon -, amelyen saját részvénypakettjét megvásárolta. A legfelsőbb bíróság már több esetben a kisrészvényesek javára döntött, így a magyar állam valószínűleg kénytelen lesz 106 százalékos árfolyamon elfogadni azokat Barak Alontól is, teljes körű önkéntes kárenyhítésként.
A hitelintézet tulajdonosaként a magyar állam valószínűleg nem tartja nagy szerencsének, hogy az esetleges kártérítést "5 forintos" Postabank-részvényekben kapja, a privatizálás előtt álló Postabank vevőjének viszont megnyugtató lehet a fejlemény, hiszen ezzel a bizonytalan kimenetelű peres ügyek száma Barak Alon részvényeinek letétbe helyezése után eggyel csökkenhet. Ennek azért nagy a jelentősége, mert az állam a magánosítás kapcsán a bank eladása előtt keletkezett peres ügyeknél várhatóan csak a károk 50 százalékáig vállal garanciát, a fennmaradó rész az új tulajdonost terheli. (TK)
