Európai útlevél: nincs tolongás
A portfóliókezelt ügyfelek számára eddig gondot jelentett, hogy a portfóliókezelő ha ugyanazon pénzügyi csoporton belüli befektetési szolgáltatót vett igénybe az üzletek lebonyolításához, csak tőzsdére bevezetett értékpapírokba fektethette az ügyfelek pénzét. Ám mivel a befektetési jegy ára is "dokumentált", így sikerült a jogalkotókat meggyőzni arról, hogy kivételként tegyék be a törvénybe ezt az instrumentumot is - mondta lapunknak Nagy Zoltán, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének igazgatósági tagja. Ráadásul a marzs ez esetben jóval kisebb, mint az állampapírügyleteknél - tette hozzá.
A külföldi kötvényalapok számára is kitágulnak a lehetőségek, hiszen a korábban elérhetetlennek bizonyult rövid lejáratú, a hazai jogszabályokban értékpapír, illetve okirat kategóriájához sem sorolt befektetési instrumentumok ezentúl már vételi célpontokká válhatnak. Ebbe a kategóriába sorolhatók például a betétekre szóló bizonylatok, illetve rövid lejáratú vállalati kötvények (commercial paper), amik egy része Németországban például nem minősül értékpapírnak. Ezekkel adott esetben jobb hozam is érhető el, ráadásul hazánkban egyre többen gondolkodnak külföldi pénzpiaci alapok indításában, ami vonzó alternatívát jelenthet a devizabetétesek számára - magyarázta Nagy Zoltán.
Az EU 2001 végén fogadta el a legfrissebb irányelveket, amelyek jóval liberalizáltabban fogalmaznak: kibővítették az alapok tevékenységi körét, s megengedetté vált az alapok alapja, illetve az indexkövető konstrukció is. Az indexkövető alapok eddig nem arattak nagy sikert hazánkban, hasonlóan a származékos alapokhoz, ám az utóbbit illetően Nagy Zoltán bizakodó, mondván, a forint mozgása miatt lenne rá igény, s nem csupán spekulációs, hanem fedezeti céllal. Az alapok alapja esetében pedig bezárul az eddigi "kiskapu", hiszen ha 80 százalék fölé kerül a befektetési jegyek aránya az alapban, akkor alapok alapja konstrukciónak minősül az alap.
Az EU-csatlakozást követően a közel 100 hazai nyilvános, nyílt végű alap közül bármelyik UCITS alappá válhat, azaz európai útlevelet kaphat, amennyiben a portfóliószabályoknak eleget tud tenni és ezt a felügyelettől kérelmezi. Az UCITS esetében a forgalomba hozatalt elég egy országban engedélyeztetni, a többi helyen pedig csak be kell jelenteni, ám kérdés, hogy a hazai alapkezelőknek is ez-e a célja. Ez ugyanis akár egy külön alapkezelő létrehozásával járna, hiszen ha az UCITS alap kezelése mellett egyéb tevékenységeket is végez az alapkezelő, az több pótlólagos terhet is jelent az egyéb tevékenységek végzése terén - jegyezte meg Nagy Zoltán. Hozzátéve: azok számára már érdekessé válhat egy új, csak európai alapot kezelő alapkezelő létesítése, akik a határon túli értékesítésben bíznak. (FB)
