Görögdinnye, fillérekért
A szerződéses partner 25-30 forintot fizet a napokban az exportra menő dinnyéért, bár a reális ár most, a szezon elején 10-15 százalékkal magasabb volna - mondta a Világgazdaság érdeklődésére Magda Sándor Heves megyei családi gazdálkodó, aki egyben az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. Tud ennél alacsonyabb árról is, ami semmiképpen sem tartható, hiszen így költségeik nem térülnek meg.
Az utóbbi napok két jelentősebb gondra is rávilágítottak: a jelenlegi időjárási körülmények között a dinnyét sem lehet eredményesen kizárólag extenzív, szabadföldi körülmények között termelni, és nem nélkülözhető a növény öntözése sem. Erre korábban be voltak rendezkedve a gazdaságok, most viszont a kutak felét sem használják ki. Így számos helyen olyan dinnye terem, amely nem felel meg az uniós piacon. Ugyanakkor vannak kísérletek az ilyen minőség kivitelére, ezzel viszont a jó minőségű áru eladását rontják.
Magda Sándor szerint a másik fontos probléma, hogy hiányzik a termelők összefogása, ami a kelendőbb áru előállításában és a piacon való megjelenésben jelent hátrányt. A dinnyetermelést segítő eszközök - így a már említett öntözőgépek is - drágák, viszont gépszövetkezetben, vagy egyszerű társulásban ezek kihasználtsága nemcsak a termelés gazdaságosságát növelné, hanem a piacosabb áruk arányát is.
Sajnálatosnak mondta, hogy továbbra sem léteznek kellő számban a termelői értékesítőszervezetek, amelyek legalább az exportképes áruk alkujánál olyan átadási árat volnának képesek elérni, amellyel a gazdálkodók is jól járnának, és a kereskedelem is megtalálná számítását.
Pillanatnyilag az okozza a dinnye méltatlanul alacsony felvásárlási árát, hogy az export gyakorlatilag nem tudott beindulni, ami miatt itthon senki sem hibáztatható - mondta Mártonffy Béla, a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója. Igen nagy fennakadást jelent, hogy a görög, az olasz és a spanyol termőhelyekről két héttel később indultak a dinnyeszállítmányok az uniós országok piacaira. Ezek más években ott július 1-jéig rendszerint elfogytak, s ekkor tudtak a hazai exportőrök dinnyét eladni, ráadásul a magyar áru az idén előbb érett be, s nemhogy korábban, de várhatóan még 8-10 napig alig tudunk dinnyét eladni Európában.
Ami az itthoni, 20 forint alatti felvásárlási árakat illeti, az valóban kritikus. A gond, hogy az említett körülmények mellett tovább sújtja a termelőket az öszszefogás hiánya. Az árut nagy mennyiségben felkínáló termelői értékesítőszövetkezetek még ebben a helyzetben is jobb alkupozícióban volnának a nyugati piacon, mint az egyéni gazdák, vagy a kisvállalkozások. Ezek a szervezetek ugyanis magasabb feldolgozottságú, jobb minőségű árut kínálnak. (FI)
