Sikeres lehetne a magyar kajsziexport
A magyar kiviteli lehetőségeket javítja, hogy a legtöbb uniós tagállamban elfagyott a kajszi- és az őszibarack, a tavalyi 4,5 millió tonna után mindössze mintegy 3 millió tonna terem - mondta lapunknak Szabó József, a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács elnöke. A magyar kivitel szempontjából a kajszi piaca a fontos, e gyümölcsből az unióban a tavalyi 520 ezer után az idén 370 ezer tonnás termést várnak. A magyarországi termés mennyisége viszont több év után az idén ismét elfogadható. Az 5750 hektár 45-50 ezer tonna kajszit ígér, ebből várhatóan 5-6 ezer tonnát lehet étkezési célra exportálni.
A kajszinak a nyugat-európai hiány miatt aránylag jó árat jósolnak. A gyümölcs fajtától, termőhelytől függően kilogrammonként 60-120 forintért állítható elő a meglehetősen magas magyarországi energia-, vegyszer- és munkabérköltségek, közterhek mellett. Szabó József szerint az exportminőségért 125-300 forint (0,5-1,20 euró) közöttiek az árajánlatok, az ipari kajsziért 60-100 forintosak.
Ám a magyar kajszi hiába közel verhetetlen Európában ízre, zamatra és beltartalomra is, a hungarikumnak számító gyümölcsből a nyugati vevők a legalább 45-50 milliméteres mérethez ragaszkodnak. Ehhez azonban a hazai fajtákat a mostanihoz haszonló aszályos időszakban öntözni kellene. Jelenleg az ültetvények 4-5 százaléka kap mesterségesen vizet. Viszont az 1996-ban indult programban a kajszit távolabbra telepítették az úgynevezett fagyzugos helyektől, így a fagykárok némileg csökkentek.
Másik piaci gond, hogy kevés a kései, a július utolsó harmadában, augusztus elején termő barack. Ma az ültetvények bő negyedén korai kajszi terem, a későiek aránya nincs 10 százalék, holott a 20-25 százalék lenne a kedvező. Európában ugyanis a magyar áru a második hullámban értékesíthető jobban, amikor másoké már lefutott.
Az első tapasztalatok szerint az idén az ipari minőség is kelendő lesz Európában, de a hazai kajszikonzerv- és lekvárkészletek is kifogytak. Várható, hogy kellő alapanyag-ellátás esetén több ország is felfuttatja s sárgabarackbefőtt gyártását. Így tettek néhány éve a spanyolok is: nem fogyott a friss barack, tehát azonnal megtízszerezték konzerv-
készítésüket. Erősödik a barack kultusza a gasztronómiában is, kompótját gyakran ajánlják húsok mellé, s a dzsemje is keresett. A gyümölcs iránt a magyar gyümölcslégyártók is ér-deklődnek.
A barack (és több más magyar termény) értékesítését azonban nehezíti, hogy nincs magas szinten kellő számú, az értékesítés első fázisait lebonyolító termelői összefogás - véli Szabó József. A nyugati vevő ugyanis nem 1-2, hanem egyszerre 40-50 kamionnyi tételt keres. Az értékesítési lehetőségek javítása érdekében elkerülhetetlen, hogy létrejöjjenek a nagyobb mennyiségű áru elsődleges feldolgozásával, kereskedelmével foglalkozó termelői értékesítő szervezetek, az unió által is támogatott TÉSZ-ek.
