Árérzékeny a hazai kávépiac
Az elmúlt tíz évben a fő fogyasztó országokban - egy sor észak- és nyugat-európai állam mellett az USA-ban is - érezhetően gyengült a kávé kereslete. A legnagyobb visszaesés Hollandiában volt, ahol az egy főre jutó éves fogyasztás közel 34 százalékkal, 6,69 kilogrammra szűkült az 1990-92-es időszakhoz képest - jelentette a Reuters a Nemzetközi Kávészervezet, az ICO legújabb közlésére hivatkozva. Ám a világ vezető kávéivó nemzete, Finnország fajlagos mutatója is 11,17 kilogrammra azaz csaknem 9 százalékkal mérséklődött.
Az importáló országok összességét nézve a kilencvenes években még folyamatosan nőtt a fogyasztás, ám tavaly már megtört a lendület. Globálisan 81,75 millió zsák kávét fogyasztottak, ami mintegy 250 ezres csökkenés 2001-hez képest. Igaz, ez így is több mint 2,5 milliós emelkedés 2000-hez képest.
A negatív trend lehetséges okaként a fogyasztási szokások változását, illetve a minőség gyengülését említette az ICO vezetője. A nemzetközi szervezet ezért, és a nyerskávé világpiaci árait szilárdítandó, tavaly a kínálat minőségi javítására hívta fel a termelő országokat, minimális követelményeket előírva. A jelek szerint egyelőre kevés sikerrel.
A hazai piacot is hosszabb távon enyhén negatív trend jellemzi - válaszolta kérdésünkre az egyik vezető gyártó és forgalmazó, a Tchibo Budapest Kft. ügyvezető igazgatója, Müller Horst-Falkóné. Öt éve érezhetően csökkent a kereslet a kávétermékek drágulása nyomán, majd később az árak mérséklődésével némi erősödés vagy stagnálás jellemezte a fogyasztást, amely jelenleg 2,3-2,4 kilogramm között ingadozik fejenként és évenként. A kereslet az elmúlt hónapokban újra kissé gyengült a cég információi szerint, ami nem annyira a mérsékelt, néhány százalékos áremelésekkel mint inkább a május eleje óta tartó hőséggel magyarázható. A kiélezett verseny és a sorozatos akciók hatására ugyanis a hazai árszint még most is alig haladja meg az 1997-98-as évekbelit. A visszafogott kereslet, illetve a magyar piac árérzékenysége várhatóan a következő hónapokban is gátat szab annak, hogy a gyártók nagyobb mértékben a fogyasztókra próbálják áthárítani a beszerzési és gyártási költségeik emelkedését.
