Brau: érvek és ellenérvek
Erős érdekérvényesítő képességről tettek ismét tanúbizonyságot a Brau Union Hungária (BUH) kisebbségi részvényesei. Parlamenti felszólalás, komoly sajtóvisszhang után tegnap a TEBÉSZ is nyílt levelet intézett a Heinekenhez. Első érve a BUH jövedelemtermelő képességére és a Brau-csoporton belüli súlyára támaszkodik, amely arányában valóban magasabb árat indokolna. A magyar cég értékét azonban már elismerte az osztrák tulajdonosoknak fizetett árban, a kinnlévő részvények pedig számára kisebb értéket jelentenek. Szavazati súlyuk mindössze 6,8 százalék, ami ráadásul el van aprózva, tehát érdemi ellenállást aligha jelent. Az európai piacokon bevett gyakorlat, hogy a kisebbségi részvényesek pakettje arányában kevesebbet ér a többségi részesedéshez képest. A magyar ajánlatra ráadásul nem versenyhelyzetben került sor. Az osztrák anyatársaságokért fizetett magasabb árat tehát az a piaci törvényszerűség is indokolta, hogy ha a Heineken nem adja meg a meghatározott prémiumot, akkor a nagy riválisok lecsaphatnak a Brau-csoportra. A magyar piacon ezek után csak egy formális lépést akartak végrehajtani, a 93,2 százaléknyi szavazati jog nyilvános vételi ajánlat keretében való átadása ugyanis kiszorítási jogot ad számukra, amely pedig garancia a tranzakció gyors és költségkímélő lefolytatására.
A TEBÉSZ második érve a széles körben elfogadott európai standardot hangoztatja. Az egy hektoliternyi értékesítésre vetülő cégérték azonban korántsem homogén a kontinensen. A legnagyobb piaci szereplők idei tranzakcióinak adatai ugyanis jelentősen eltérnek: a Carlsberg a szerb Pivara Celarevorát 67 euró/hl-ért, a SABMiller a lengyel Browar Dojlidyt 48 euró/hl-ért vásárolta meg. Igaz, a Heinekennek a horvát Karlovacko Pivovarára tett ajánlata 100 euró/hl-es adatnak felel meg, de még ez a gyakran hivatkozott példa is elmarad a TEBÉSZ-levélben szereplő 130 euró/hl szinttől. A BUH 70 euró/hl körüli árazása tehát ebben az összehasonlításban nem mondható méltatlannak, a jelenlegi árat ráadásul alátámasztja a bejelentés előtti időszakhoz mért prémium is. A magyar cégnél 122 százalékot, míg az osztrák anyatársaságoknál ennél alacsonyabb prémiumot fizet a Heineken. (VG)
