Esésből növekedésbe válthatnak az olajárak
A világpiaci nyersolajárak markánsan csökkentek a múlt héten, New Yorkban például közel 9 százalékkal, azaz barrelenként több mint két és fél dollárral. Az esést, amire március óta nem volt példa, a legnagyobb felvevőpiac, az USA kereskedelmi készleteinek erős augusztus végi bővülésével, valamint a benzinfaló amerikai utazási idény befejeződésével magyarázták. Ám ezen a héten a trend újbóli fordulatára számítanak az elemzők, főleg, ha Afrika legnagyobb olajszállítója, Nigéria kivitelében megint zavarok támadnak. A Royal Dutch/Shell csoport helyi irodáiban már augusztus vége óta sztrájkolnak az alkalmazottak, és nem kizárt az akció kiszélesedése.
A tőzsdei fordulatot erősítheti az a tegnapi hír, miszerint Észak-Irakban újabb szabotázs történt. Ezúttal két olajmezőt összekötő csővezetéket rongáltak meg az előző rezsim hívei. A hosszvárakozásoknak kedvezhet az is, hogy a New York-i határidős tőzsdén már péntek óta megindultak a benzinárak felfelé, miután kiderült, hogy az amerikai nagyvárosokban előírt benzintípusból (reformált) átlagon aluli a helyi kínálat.
A 26 ipari ország tanácsadó szerve, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az árak tartósabb csökkenését nem is lehet remélni addig, amíg a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) folytatja a kínálatkorlátozó politikáját. Az iraki termelés és export normalizálódása tudniillik a vártnál jóval lassabb, az idén már aligha valósul meg.
A kőolajkartell főtitkára, Alvaro Silva szerint viszont az OPEC szakminisztereinek semmi okuk sincs arra, hogy a szeptember 24-ei bécsi ülésükön módosítsanak a június elseje óta érvényes termelési kvótákon. A mostani napi 25,4 millió barreles kínálati felső határ ugyanis elég nagy a világpiaci egyensúly fenntartásához. (Hasonló véleményének adott hangot az elmúlt napokban többek között a legnagyobb exportőr, Szaúd-Arábia illetékese is.) Irak miatt sincs szükség egyelőre a változtatásra, hiszen az OPEC alapításában részt vett, ám az Öböl-háború óta a kartell érdemi piacszabályozó politikájából kimaradt közel-keleti ország nem térhet vissza addig a kvótarendszerébe, amíg a napi kitermelése nem éri el legalább az év eleji 2,5 millió barrel körüli szintet. A szervezet is megvárja, amíg az új bagdadi kormányt valamely nemzetközi szerv - elsősorban az ENSZ - is elismeri. Az OPEC-nek egyébként a következő hét évben mintegy százmilliárd, 2020-ig pedig több mint 200 milliárd dollárt kell beruháznia ahhoz, hogy a jelenlegi termelési kapacitásait szinten tartsa, illetve a szükséges mértékben még növelje is. A szervezet 11 tagországa a világ ismert olajkészleteinek mintegy négyötödét birtokolja, ám a globális kínálat csak nagyjából egyharmadát termeli jelenleg.
